A Hősök terén tartott gyászszertartás majd az azt követő rákoskeresztúri temetés a magyar rendszerváltás katartikus eseménye volt, amely egyben a szocialista korszak végét is jelképezte.
Út a rendszerváltás felé A NAVA azzal emlékezik a rendszerváltás e kiemelkedő eseményére, hogy szabadon hozzáférhetővé tették az esemény teljes, nyolcórás felvételét. Nézze végig az 1989-es újratemetést!
Az 1980-as évek végére Magyarországon nyilvánvaló lett az általános gazdasági, politikai és társadalmi válság. Az országban egyre erőteljesebbé váltak az egyeduralkodó Magyar Szocialista Munkáspárttal szembenálló politikai erők, melyek pártokba tömörültek, s 1989. március 22-én létrehozták az Ellenzéki Kerekasztalt, hogy együttes fellépéssel kényszerítsék a hatalmat a demokratikus változásokra. Kemény harc folyt az MSZMP-n belül is az ún. keményvonalasok és a reformerek között, a nézeteltérések egyik sarokpontja épp a múlttal való szembenézés, 1956 újraértékelése volt. Az MSZMP Központi Bizottsága ún. történelmi albizottságot állított fel, hogy dolgozza fel a szocialista múltat, készítsen friss értékelést egyebek mellett az 1956-os eseményekről.
A történelmi tisztánlátásra, a torz értékítéletek kiküszöbölésére irányuló törekvést fokozódó társadalmi nyomás is ösztönözte. Az 1988 tavaszán alakult Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) kifejezetten azt tűzte ki működése céljául, hogy a magyar köztudatból eltüntesse a kommunista diktatúra történelemhamisításait. 1988. június 6-án, Nagy Imre perének 30. évfordulóján a TIB felhívást intézett a magyar társadalomhoz, követelve a kivégzettek tisztességes újratemetését és rehabilitálását. A felhívást a Nagy Imre-perben kivégzettek öt közvetlen hozzátartozója és 34 ötvenhatos elítélt írta alá.
1988. június 16-án a rákoskeresztúri Új köztemetőben 300-400 ember helyezett el koszorút a 301-es parcellában, a mártírok feltételezett sírjánál, a Hősök terén pedig virágot tettek az Ismeretlen katona sírjára. A Batthyány-emlékmécsesnél 100-150-en jelentek meg, köztük az ellenzék több vezetője, s miközben a rendőrség 16 személyt lefogott, a tömeg Nagy Imrét éltette. A Televízió székháza előtt Kis János és Mécs Imre beszélt, a Mártírok útján lévő Ferences templomban csendes megemlékezés volt. Ugyanezen a napon Párizsban, a Pére Lachaise temető 44-es parcellájában felavatták a forradalom kivégzettjeinek jelképes síremlékét, a beszédet Méray Tibor, Fejtő Ferenc és Vásárhelyi Miklós mondott a családtagok és az európai közélet számos személyisége jelenlétében.
1988. november 24-én a Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívással fordult a hozzátartozókhoz, hogy éljenek jogaikkal és követeljék a jeltelen sírban nyugvó 56-os áldozatok földi maradványainak kiadását. 1988. november 29-én az MSZMP Politikai Bizottsága határozatot hozott "az ellenforradalmi események kapcsán politikai bűncselekmények miatt elítélt és kivégzett személyekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezéséről", s kapcsolatba lépett az ellenzékkel, a családtagokkal. A kormány 1989. január 26-ai ülésén napirendre tűzte az 1956. október 23-át követő ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban kivégzettek kegyeleti kérdéseinek rendezését, és úgy foglalt állást, hogy az érintettek családjai döntenek majd arról, hogy nyilvános temetést rendeznek-e.
1989. január 28-án ebben a helyzetben adott interjút Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP KB Politikai Bizottsági tagja a rádió 168 óra című műsorának, amely úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Pozsgay közölte, hogy a történelmi albizottság a kutatások alapján "népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek", valamint, hogy "1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés."
1989. február 14-én a Történelmi Igazságtétel Bizottsága az Igazságügyi Minisztériummal megállapodott abban, hogy az áldozatok újratemetésére június 16-án kerül sor. Az MSZMP a temetést végül azzal a kitétellel engedélyezte, hogy az legyen a "nemzeti megbékélés napja".
Temetés állami tiszteletadással
1989 áprilisában ötnapi kutatás után megtalálták Nagy Imre és mártírtársai földi maradványait, arccal lefelé, kátránypapírba csomagolva. Ugyanebben a hónapban Németh Miklós kormányfő javasolta, hogy a temetés kormányzati lépés is legyen, a korabeli ítéleteket pedig jogsértőnek nevezte. A TIB követelésére 1989. május 10-én az Igazságügyi Minisztérium közzétette az 1956. december 20. és 1961. december 13. között a bíróságok által halálra ítéltek és kivégzettek névsorát: a listán 277 személy szerepelt, később a további kutatások alapján e szám módosult. Az MSZMP KB május 8-i ülésén Fejti György bejelentette: a Nagy Imre-per iratanyagának jogi értékelése nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a per tényállása nem megalapozott. Ezek után a per teljes anyaga a legfőbb ügyészhez került, s megkezdődött a felülvizsgálati eljárás.
Az MSZMP Politikai Bizottsága 1989. május 26-án úgy döntött, hogy az MSZMP hivatalosan nem képviselteti magát a temetésen, de azon a párt tagjai részt vehetnek. A TIB az újratemetést kísérő demonstrációt országosan szervezte, de azt kérte, hogy ne koszorúzzanak azok, akiknek közük volt a megtorlásokhoz. Az Ellenzéki Kerekasztal a temetést megelőző napon, június 15-én 400-500 fő részvételével táblát helyezett el a kivégzés emlékére a Fő utcai ügyészség épületén.
1989. június 16-án a Hősök terén, a gyász fekete és fehér színeinek drapériájával bevont Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. A kegyeleti aktus gigantikus díszleteit Bachmann Gábor és ifj. Rajk László tervezték. A ravatal mellett az áldozatok hozzátartozói, családtagjai, az egykori rabtársak foglaltak helyet, a díszőrséget a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Politikai Foglyok Szövetsége és más szervezetek képviselői adták.
A szertartáson mintegy 250 ezer ember vett részt, az eseményeket élőben közvetítette a rádió és a televízió. Göncz Árpád mint egykori 56-os megnyitó szavait követően Vásárhelyi Miklós a Nagy Imre-csoport tagjai, Mécs Imre az 56-os forradalmi ifjúság képviseletében, Rácz Sándor mint a Nagybudapesti Központi Munkástanács egykori elnöke, Zimányi Tibor három rendszer börtöneinek ismerőjeként, Király Béla az emigráció és a fegyveresek nevében, Orbán Viktor pedig az új generációs ifjúság nevében mondott beszédet. A TIB-bel történt megállapodásnak megfelelően a hatalom részéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes helyezett el koszorút. Lerótták kegyeletüket az egyházak, a diplomáciai testületek, valamint hazai és külföldi szervezetek képviselői.
A Hősök teréről 23 halottaskocsi, 30 személyautó és 52 autóbusz biztosított útvonalon vitte ki a koporsókat, az egyes szervezetek küldötteit és a hozzátartozókat a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájához, ahol az INCONNU-csoport 300 kopjafát állított. A temetőben a koszorúk elhelyezése után felolvasták a kivégzettek névsorát, az egyházi szertartást kérő hozzátartozók kívánságára a különböző felekezetek papjai szentelték meg a sírokat a kopjafák tövében. A síroknál a család által felkért személy mondott búcsúbeszédet: Nagy Imrét Méray Tibor író és Kopácsi Sándor, Budapest egykori rendőrfőkapitánya búcsúztatta. Végül a különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondtak és megáldották a 301-es parcellát.
A temetés után nem sokkal, 1989. július 6-án (a sors furcsa fintoraként épp Kádár János halálának napján) a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket bűncselekmény hiányában felmentette.
Ahogy az MTI látta - korabeli hírfolyam Nagy Imre és társai újratemetéséről
Sajtótörténeti kuriózummal szolgál a Magyar Távirati Iroda június 16-án, kedden, Nagy Imre és társai újratemetésének 20. évfordulóján a http://1989.mti.hu oldalon. A nemzeti hírügynökség első alkalommal tárja a széles nyilvánosság elé a rendszerváltást szimbolizáló nap eseményeiről az akkori előfizetők számára készített teljes hírfolyamát.
Az MTI húsz évvel ezelőtt saját történetében példátlan módon 47 részes tudósításban számolt be az újratemetésről. A tudósításfolyam tartalmazza az akkori szóhasználat szerint "a nemzeti gyász és megemlékezés napján" a budapesti Hősök terén rendezett gyászszertartás minden mozzanatát, Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor beszédének szöveghű, teljes terjedelmében leírt változatát és az MTI tudósítói által a helyszínen készített politikusi nyilatkozatokat (Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter, Bettino Craxi olasz köztársasági elnök, Paskai László bíboros, prímás-érsek, Schőner Alfréd főrabbi, Faludy György költő, Libik György stockholmi egyetemi tanár).
A megemlékezésről szóló MTI-hír első része annak idején reggel 10 órakor jelent meg a szerkesztőségek telexgépein, a hírfolyam vége, a gyászszertartás befejezéséről tudósító utolsó mondat kiadásának időpontja pedig 20.18 óra volt. Közli a tudósítás az 1956 utáni megtorlások során kivégzettek listáját, azt a 243 nevet, amelyet közvetlenül a végtisztesség megadását követően olvastak fel a Rákoskeresztúri Új Köztemető 300-as és 301-es parcellájánál. Teljes terjedelmében olvasható valamennyi gyászbeszéd, amely a temetőben, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Nagy Imre, Szilágyi József és az ismeretlen forradalmár koporsója mellett hangzott el.
Az MTI annak idején bő terjedelemben számolt be a gyásznap vidéki eseményeiről, az esti órákban pedig már külföldi politikusi reagálásokat, sajtóvisszhangokat is közölt. Ezek és a korabeli MTI-fotók most bárki számára megtekinthetők. A nyilvánosság elé tárt bőséges információk között olvashatók és részben meghallgathatók a húsz évvel ezelőtti napon sugárzott, szintén az újratemetéssel foglalkozó (tudósításokat és interjúkat tartalmazó) rádiós anyagok, amelyek a Szabad Európa Rádió és a BBC magyar adásában hangzottak el.
A Magyar Távirati Iroda (MTI) az év eleje óta publikálja egykori híreit az interneten, méghozzá a maguk teljességében: napról napra nyitja meg teljes 1989-es hírkiadását, közzétéve más fontos kordokumentumokat is, így például az Országos Sajtószolgálat (OS) akkori anyagait, valamint a külföldi magyar nyelvű rádióadók műsorainak az MTI rádiófigyelő szolgálata által Budapesten leírt tartalmát.
Az MTI és a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSA) közötti együttműködés eredményeként az MTI-s honlapon olvashatók a történelmi változásokat hozó 1989-es év eddig kevésbé ismert dokumentumai is, például válogatás az állambiztonság napi operatív információs jelentéseiből vagy a közszolgálati televízióhoz betelefonálók üzeneteiből. Az egyre szélesedő 1989-es információbázis a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Közhasznú Alapítvány jóvoltából az Országos Széchényi Könyvtár Interjútárában végzett kutatások eredményeként egészült ki korabeli BBC-interjúk és a Szabad Európa Rádióban adásba került beszélgetések, tudósítások eredeti hangfelvételeivel.
