Az idei - "Közös tavaszunk" elnevezésű - március 15-i központi ünnepségsorozat egyik kiemelkedő programja a március 9. és 19. között, Budapest közterein megtekinthető Huszárszobor kiállítás lesz. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő 18 huszárezred előtt tisztelegve, 18 életnagyságú, különféle korhű egyenruhában megformázott huszárszobor lesz látható a főváros 9 forgalmas csomópontján. Aki végigjárja a helyszíneket, megismerheti az 1848-ban harcoló huszárezredek valamennyi díszes egyenruháját. A szobrok talapzatán az adott huszárezred szabadságharccal kapcsolatos történetét olvashatják az érdeklődők.
A huszárszobor kiállítás - az utóbbi években egyre népszerűbbé váló köztéri képzőművészeti kiállítások sikeréből kiindulva - a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetséggel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértőivel, valamint kortárs képzőművészekkel együttműködve valósul meg.
A képzőművészek közreműködésével készülő, életnagyságú alkotások a Budapesttől 30 kilométerre fekvő Majosházán készülnek, hogy március 9-től egyedülálló vizuális élményt nyújtva hívják fel a fővárosiak és a Budapestre látogatók figyelmét a közeledő nemzeti ünnepre.
A Firnigel Tibor, Majoros István, Engler András szobrászművészek és Csorbán András képzőművész munkájával megvalósuló huszárszobrok érdekessége, hogy ugyanolyan üvegszál erősítésű, poliészter műgyantából készülnek, mint többek között az autók lökhárítója is. A 3,2 méter magas, 1,25 méter széles és 2,5 méter hosszú, 200 kilogramm tömegű, műanyag szobrok akril alapú, időjárásálló festést kapnak.
Kiállítási helyszínek: Batthyány tér, Blaha Lujza tér, Deák Ferenc tér, Ferenciek tere, Lánchíd pesti hídfő, Moszkva tér, Móricz Zsigmond körtér, Múzeumkert, Nyugati tér
Kik voltak a '48-as huszárok? A huszár magyar eredetű könnyűlovassági csapatnem katonája. A huszár mint lovas katona megjelenése Mátyás király korába nyúlik vissza, amikor az oszmán hódítókkal való élet-halál harcban kialakuló új típusú lovas katona a legjobban alkalmazható katonának bizonyult a honvédő harcok során.
A 12 régi huszárezreden kívül az 1848/49-es szabadságharc alatt hat új huszárezred szaporította a honvédsereget, ezek megjelenése eltérő volt. Ahol a régi huszárok a császári névjelet hordták, oda az új huszároknál a magyar címer került csákóra, tarsolyra.
Az ország megsegítésére az új magyar kormány hazaszólította a Habsburg-birodalom területén állomásozó fiait, aminek az osztrák hadügyminisztérium vonakodva tett eleget. Több századnak el kellett szöknie idegenből a haza védelmére. Galíciából a 6. Württemberg-huszárezred egy százada Lenkey János vezetésével elsőnek szökött haza még május végén. A régi huszárság továbbra is megtartotta fekete-sárga zsinóros ruháját, csupán nemzetiszín rózsa került a csákóra. A német vezényszót is megtartották, mert az öreg huszárok ehhez voltak szokva. Ezeknek a huszároknak a helytállása tette lehetővé a honvédsereg megerősödését, kiképzését, hogy a tavaszi hadjáratban már együtt vitézkedhessenek régi és új huszár, honvédgyalogos és tüzér a győztes ütközetekben.
Mivel a lovas nemzetőrség száma az előirányzottnál kisebb lett, a magyar kormány megkezdte lovas szabadcsapatok felállítását. Mivel 12 régi huszárezred volt, a hat új a 13-tól növekvő sorszámot kapott. Közöttük a legjelentősebb a 13. Hunyadi-huszárezred lett, melynek népszerűségét az is növelte, hogy nem a megszokott zsinóros öltözetet hordta, hanem pörge kalapot. Kezdetben karikás ostort is használtak, amelyet a betyárból honvédővé vedlett legendás Rózsa Sándor és csapata forgatott a legügyesebben. Többnyire belőlük szerveződtek az új honvéd huszárezredek.
