A Stabat Mater című előadásban Giovanni Battista Pergolesi, valamint Arvo Pärt egy-egy zeneművét állította színpadra Juronics Tamás koreográfus: ?Mindkét mű jelentős helyet foglalt el a társulat repertoárjában. Pergolesi darabjából 1988-ban Imre Zoltán készített emlékezetes előadást, amelyet szándékosan idézek fel: számos helyen utal a darab az ő rendezésére, ezzel szerettem volna rá emlékezni? ?fejtette ki Juronics Tamás, aki 1993-ban készített koreográfiát Arvo Pärt művére: az előadás az újjá alakult Szegedi Balett, azaz a Szegedi Kortárs Balett első bemutatója volt.
A rendező elmondása szerint két zeneileg teljesen különböző mű kapcsolódik össze a darabban, az első felvonásban megjelenő Arvo Pärt-mű a kortárs, míg a második részben hallható Pergolesi-alkotás a 18. századi egyházi zenét képviseli. A művek ? bár mindkettő Jacopone da Todi Stabat Mater című versét dolgozza fel ? tematikájukban is különböznek: ?A második részben a címben kifejezett, kereszt alatt álló Mária fájdalma jelenik meg, míg az első felvonásban a Szűzanyát az angyali üdvözlet pillanatában látjuk: Mária itt látja meg későbbi sorsának képét, amelyet a fájdalmak ellenére felvállal? ? mondta el a Kossuth-díjas művész, aki számára nem csak a bemutató szellemiségét fejezi ki a két, múltban előadott darab összefűzése.?Az emlékezés és megújulás együttes jelenléte hatja át a koreográfiát. Ez a szellemiség pedig nem csupán a jelenlegi előadás alapja, hanem a 25 éves Szegedi KortársBalett ars poeticáját is magában foglalja? ? hangsúlyozta Juronics Tamás
A darabot a közönség Szeged mellett Budapesten is láthatja: áprilisban mutatják be ugyanis a Nemzeti Táncszínházban a tánc világnapja alkalmából rendezett Tánchét keretein belül. A Szegedi Kortárs Balett eddigi előadásaihoz hasonlóan a Stabat Mater is várhatóan több évadon át a fővárosi intézmény repertoárján marad.
