A költészet és a zene kéz a kézben jár. Egy versnek is van zenéje, arról pedig érintőlegesen sem lenne egyszerű röviden beszélni, hogy mennyi zenét inspirált valamilyen költemény.
Az első koncert témája országunk nemzeti éneke lesz, amelynek szövegét és dallamát minden magyar tudja, ha álmából ébresztik is fel.
1844 tavaszán tizenhárom pályamű érkezett a Kölcsey Ferenc Hymnusának megzenésítésére kiírt pályázatra. A zsűri június 15-én hirdette ki az eredményt, amelynek értelmében az „Itt az írás forgassátok, / Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázat beküldője, Erkel Ferenc került ki győztesen. A Himnusz igen hamar nemzeti imádságunkká vált anélkül, hogy hivatalossá tették volna – erre a lépésre tulajdonképpen csak 1989-ben került sor, amikor bekerült az alkotmányba.
A történeti részről ennyit kedvcsinálóként, hiszen a Várkert Bazár Öntőház udvarán Nyáry Krisztián irodalomtörténész, irodalmár vezeti be a közönséget a Himnusz kalandos keletkezéstörténetébe úgy, ahogyan az irodalomkönyvekből kimaradt, Kölcsey költeményén kívül pedig a kor számos más versével is megismerkedhetünk Mohai Tamás színművésznek köszönhetően.
A másik főszerep természetesen a zenéé, és nemcsak a Himnuszé:
Erkel és kora, valamint a 20. század elejének gazdag zenei termése, Kodály és Dohnányi legnépszerűbb zenekari művei szólalnak meg. Erkel Hunyadi Lászlójának híres La Grange-áriáját a Kossuth-díjas Sümegi Eszter szólaltatja meg, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara élén az est karmestere a szintén Kossuth-díjas Kovács János.
Ha az idő is kedvez, akkor a magyar nép zivataros századairól egy forró nyári estén emlékezhetünk meg június 13-án, vasárnap.
Nyitókép: BFTZ
