Az Irodalom, művészet, környezet hármas alcímet viselő lap idei első száma a trianoni békediktátum századik évfordulóján a nemzeti megmaradásról, a haza éltető erejéről készített összeállítás, amelyet Mi magunk címmel könyvvé bővítettek – tudtuk meg az estet moderáló társszerkesztő Toót-Holló Tamás írótól.
Az őszi napéjegyenlőség környékén, a betakarítás szimbolikus időszakában életműveket díjaztak.
A Napút-díjat idén Jankovics Marcell rajzfilmrendező és Bertha Zoltán irodalomtörténész kapta.
Jankovics már szeptemberben átvette a díjat, Bertha Zoltánt pedig az est keretében ünnepelték. Ez alkalomból felolvasta a könyvben szereplő, Nemzet a csillagokban című tanulmányát.
Laudációjában Toót-Holló Tamás az ősi magyar tradícióra, hermetikus tudásra hívta fel a figyelmet Bertha Zoltán munkáiban. A mélység és a magasság szintézise, Ég és Föld menyegzője, a szövegidézetek sajátos szőttese, amelyben mindez megjelenik, Csoóri Sándor Földközelben és Illyés Gyula Haza a magasban című verseinek nemes hagyományait folytatja.
Weöres Sándor A teljesség felé című művében így fogalmaz: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” – ezt a létrát járhatjuk meg Bertha Zoltán tanulmányait olvasva.
A díjátadó után a szerzők olvastak fel és adtak betekintést a könyvben szereplő témákból.
Erdélyi György színművész tolmácsolásában meghallgathattuk Kovács István Beolvasztás, valamint Buda Ferenc Himnusz haza című versét.
Bán János, akit Bán Mór néven a népszerű Hunyadi-könyvsorozat írójaként ismer a nagyközönség, a magyar történelmi filmek meghatározó szerepére és az utóbbi időkben jellemző hiányára hívta fel a figyelmet.
Várkonyi Zoltán Gárdonyi- és Jókai-adaptációiból – mint az Egri csillagok vagy A kőszívű ember fiai volt – még megtanulhattuk, hogy a hazát meg kell védeni.
Sára Sándor 80 huszár című alkotása tragikusan végződik, de erősítenünk kéne a tudatot, hogy van értelme az áldozatoknak. Egy ezredévnyi történelmi múlttal rendelkezünk, és hősökkel, akikre büszkék lehetünk.
Lovász Irén népdalénekes, egyetemi tanár a kreatív művészetek szerepéről beszélt az egészséges egyéni és közösségi identitás építésében. A népdalok éneklése üzenetet hoz az ősöktől. Segít megtalálni a gyökereinket, lelki stabilitást ad, és gyógyít, hangsúlyozta, majd dalokkal, köztük a Szivárvány havasánnal egészítette ki felolvasását.
Bába Szilvia, aki a diaszpórában élő magyarságról írta a disszertációját, elmondta: a kanadai vagy az ausztrál magyarok leszármazottai már nem beszélik a nyelvünket, de értik és őrzik magyar kulturális azonosságukat, ismerik történelmünket, szokásainkat, néptáncainkat, tartják Szent István ünnepét.
Az etnikai identitás és kötődés megmaradhat akkor is, ha nem azonos az államival, „Óperencián innen és túl” egyaránt.
Csáji László Koppány izgalmas, vetítéssel egybekötött bemutatója a magyarság gyökereit rejtő sztyeppei civilizációról szólt, mely a késő bronzkortól a kora újkorig állt fenn.
A szerzői előadások után ki-ki beszélgethetett a megjelent alkotókkal, belelapozhatott a folyóiratba és a könyvbe, vagy kedvezményesen vásárolhatott.
A folyóirat online változatának Magyar Önazonosságtár rovata továbbra is várja a magyar identitást és tradíciót értelmező és újraértelmező tanulmányokat, szépirodalmi műveket és képzőművészeti alkotásokat.
A képeket a szerző készítette.
A nyitóképen Bertha Zoltán. Fotó: Fucskó Miklós.
