Buzinkay Géza történész a Forradalom és rendszerváltás között (1956?1989) ? a kor, amelyet Kádár János formált című előadásában kiemelte: olyan nemzedék tagjait ünnepli a konferencia, akik a puha diktatúra ideje alatt is elismertté tudtak válni. Buzinkay Géza felsorolta a Kádár-korszak ismérveit, hangsúlyozva, hogy az éra legfontosabb területe a sajtó, a média volt, mely kiemelt szerepet játszott mind az ifjúság- és a kultúrpolitikában, mind a könnyűzenei életben. Kádár János irányításának és a rendszer fő jellegzetességének ismertetéséhez egy viccet hívott segítségül, melynek lényege, hogy ?a Kádár-rendszerben semmi sem volt teljesen az, aminek nevezték, és aminek látszott, mindig lehetett kibúvót találni?. Kádárék uralták a médiát is ? emelte ki az előadó ?, hiszen eldönthették, mely előadóművész miképpen jelenhet meg, megjelenhet-e egyáltalán a nagyközönség előtt, illetve ki szerződhet a lemezkiadóval, hogy saját lemeze legyen.
A kultúrát és a sajtót teljes egészében kézben tartották, ugyanis a szerkesztőségek vezetőit is bevonták az irányításba, melynek segítségével megvalósítható volt a külső hatalmi tényezők belső érvényesítése. Ehhez természetesen arra volt szükség, hogy a szerkesztők nagy része párttag legyen ? hangsúlyozta Buzinkay Géza. A szerkesztőségek tehát felelősek voltak a pártállam által rájuk kirótt elvárások teljesítéséért és betartásáért, a Kádár-korszak sajtóirányítása pedig az előzetes engedélyezéstől az utólagos ellenőrzésen keresztül egészen addig terjedt, hogy a nem megfelelő termékeket begyűjtötték a polcokról.
A nyugati, magyar nyelvű rádióadások zavarása is beletartozott a sajtó irányításába, a távközlési hullámokat azonban nem lehetett megállítani a határon, így az állam elvesztette monopóliumát, az emberek pedig olyan műsorokat és zeneszámokat hallgathattak, melyek nem feleltek meg a puha diktatúra kemény elvárásainak. A Kádár-érában uralkodó önkényuralom, a belátás és az önismeret hiánya, valamint az ostobaság visszavonhatatlan hatást gyakoroltak a fiatal értelmiségre, a művészekre, ennek kapcsán Hofi Géza nevét, valamint Bacsó Péter Tanú című filmjét említette meg Buzinkay Géza. Majd azt is kiemelte, hogy az LGT, az Omega, az Edda Művek, valamint a Beatrice tagjainak öltözködése is a rendszerrel való szembenállást testesítette meg, hiszen megjelenésük egyáltalán nem vette figyelembe a Kádár-rendszer konzervatív elvárásait.
A konferencia első szekciójának ? A beat, a pop, a rock és a társadalom a Kádár-érában ? záró, Császár Zoltán zenész ?Keletről jön a legújabb rockszenzáció? ? a Kádár-kori könnyűzene külföldön című előadása arra fókuszált, hogy a Kádár-korszak könnyűzenéje miképpen hatott a külföldi zenére. A szakdolgozatból készült előadás címe megegyezik egy angol lap 1972-es cikkének címével, melyben az LGT zenekar egyik fellépését méltatják.
Császár Zoltán három gondolati egységre bontotta előadását, melynek első részében a késő ötvenes éveket helyezte előtérbe: kiemelte 1956 tanulságainak hatását, az ifjúság szórakoztatásának szerepét, a könnyűzene növekvő sikerét a komolyzenével szemben, illetve a hanglemezgyártás és a -fogyasztás fokozódását. ?A rockzene volt a korszak internete? ? hangzott el, hiszen a korszakban a hallgatók és a muzsikusok annak ellenére is értették egymást, hogy nem beszéltek egy nyelvet. A 60-as évek ? a kibontakozó rockzene alcímet viselő szegmensben a korszak magyar zenekarainak külföldi fellépéseiről beszélt Császár Zoltán: szóba került a Balassa együttes fellépése a Szovjetunióban, az Illés angliai koncertje, valamint az Omega angliai turnéja és első lemeze, melynek kapcsán egy érdekesség is elhangzott. Az Omega együttes első lemeze ugyanis nem hazánkban, hanem Angliában jelent meg. A harmadik, utolsó egységben az előadás fókuszával, a ?70-es-?80-as évekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta az előadó, hogy a zenei tehetség és a puha diktatúra együttes hatásának köszönhetően színvonalas könnyűzenei élet fejlődött ki Magyarországon.
A keleti blokk országait ?popgyarmatoknak? nevezték a korszakban ? mondta Császár Zoltán ?, az ide sorolható zenekarok pedig egyenértékűnek számítottak a neves nyugati együttesekkel. Az előadás végén az Omega sikereit emelte ki Császár Zoltán ? öt aranylemezük volt az NSZK-ban ?, majd felidézett egy felmérést is, melyben német fiatalokat szólaltattak meg annak kapcsán, milyen zenét hallgatnak szívesen: a kedvelt zenekarok között az Omega előkelő helyet foglalt el. Komoly zenei minőség övezte a magyar zenekarok fellépéseit ebben a korszakban ? mondta előadása záró gondolataként Császár Zoltán.
A konferencia további szekciói egyes életművekre fókuszáló előadásokat sorakoztattak fel, Poós Zoltán zenei újságíró Kiálts farkast! ? Nagy Feró előadói és dalszerzői pályaképe című előadása kezdetén kijelentette: ?Nagy Feró hálás alanya egy ilyen konferenciának?, majd a vidéki Magyarországra kalauzolta a hallgatókat. Sok pesti underground zenekar alig hagyta el a fővárost, a Beatrice azonban vidéken is sokat koncertezett ? emelte ki Poós Zoltán, aki részletesen ismertette Nagy Feró munkásságát és a Beatrice történetét.
Nagy Feró 1977 végén döntött úgy, hogy megmutatja, mi is az a punk: ekkor alakult a Beatrice, mely a punk és a honi újhullám megteremtésében is fontos szerepet játszott. Az AC/DC és a Ramones zenéje hatott rájuk, a Térden állva című dal is egy AC/DC-szám blues témájából nőtte ki magát ? mondta Poós Zoltán, majd arról is beszélt, hogy a rendszerkritika élesen hozzátartozott a zenekar működéséhez. Nagy Feró ?78 őszén viselte először az azóta védjeggyé vált pöttyös kendőt egy koncerten ? idézte fel az előadó, majd humorosan azt is megjegyezte, hogy a ?Nemzet csótánya? feliratú felöltő már nincs a zenész tulajdonában, ugyanis egy házibuliban ellopták tőle.
Tóth Eszter Zsófia történész ?Valahol egy lány? ? Koncz Zsuzsa énekesnő pályájának jellegzetességei a szocialista időszakban című előadása kezdetén rögtön elmesélte, hogy nem véletlenül a Valahol egy lány címet választotta. A konferencia előtti napokba közzétett egy felhívást azzal kapcsolatosan, hogy ha csak egy Koncz Zsuzsa-dalt játszhat le az előadása végén, melyiket válassza ? a legtöbb szavazat erre a dalra érkezett, melyet a Kárpátiék lánya és a Ha én rózsa volnék követett a sorban. Tóth Eszter Zsófia több interjút is készített Koncz Zsuzsa rajongóival, melyek segítségével arra a megállapításra jutott, hogy a művésznőért három nemzedék is rajong: a vele egyidősek, a ?75-ben születettek, illetve a fiatalabb, most 25 éves korosztály. Koncz Zsuzsa dalai plasztikusan jelenítik meg a társadalomtörténeti változásokat ? emelte ki, majd elmesélte: A város közepén című dal az ő abszolút kedvence, véleménye szerint ennél szebben nem is lehetne megjeleníteni a nyolcvanas éveket. Koncz Zsuzsa minden nemzedéket képes megszólítani, ?ugyanolyan hiteles tud lenni most is, mint amilyen a pályája elején volt? ? zárta előadását Tóth Eszter Zsófia, mely a művésznő Valahol egy lány című dalával ér véget.
A Koncz Zsuzsa életrajzába és életművébe való betekintés után Réz György, a Majdnem Híres Rocksuli egyik alapítója hasonló utazásra hívta a hallgatóságot Egy összetéveszthetetlen hang ? Demjén Ferenc előadói pályaképe című előadásával. A zene a művész szüleinek életében is fontos szerepet játszott ? hangsúlyozta Réz György, diáján pedig a következő, Demjén Ferenc édesapjára vonatkozó idézet volt olvasható: ?Mindig összehúzta magát a kórusban, olyan erős hangja volt, hogy elnyomta a többit.? A multitalentumnak nevezett Demjén zenei általános iskolába járt ? idézte fel az előadó, majd azt is kiemelte, hogy a zenész fiatalkorában együtt vívott Cseh Tamással, így már korán barátságot kötöttek. Réz György természetesen a zenei karrierre fókuszált, melynek kapcsán szóba került Demjén és Erdős Péter ? aki a teljes magyar popzenei világ irányítója volt a Kádár-rendszer alatt ? sajátos, jó kapcsolata, valamint az is, hogy a rendszer nem félve tekintett az öntörvényű művészre. ?Szupertehetség?, ?magasfeszültségen él? ? idézte fel Kovács Kati és Katona Klári elismerő szavait Réz György, majd megjegyezte, hogy a zenész- és a kortársak legtöbbször a szövegírást és a basszusgitározást emelik ki, ha arról van szó, miben a legjobb Demjén Rózsi.
Az előadást követően a szervezők rendhagyó tárlatvezetésre invitálták a konferencia résztvevőit: a Ludwig Múzeum Rock/tér/idő kiállítása által a rajongói viselkedés vizsgálatán túl a popzene és a kortárs képzőművészet kapcsolatába engedtek bepillantást.
A tárlat az egyedi falvédők, a Hungaroton Records archívumából származó lemezborítókkal tapétázott terem, a fényinstalláció, a videóklip- és a filmrészletek mellett virtuális sétát és különleges zenehallgatási lehetőségeket is biztosít az érdeklődők számára. A Rock/tér/idő kiállítás különféle szekciói ? mint például a Hideg emlékezet terem, melyben a történelemmé hidegült időszakba tekinthetünk vissza ? kortárs alkotások és interaktivitás segítségével kapcsolják össze a könnyűzenét és a képzőművészetet, melyek egyaránt képesek arra, hogy ne csak szórakoztassák, hanem lenyűgözzék az embert.
Tóth Eszter
Fotó: Csákvári Zsigmond
