A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyarország első, rendszeres koncerttevékenységet folytató hivatásos szimfonikus együttese, melyet Erkel Ferenc indított útjára az első koncerttel 1853. november 20-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Története során a zenekar mindig is nagy hangsúlyt fordított a magyar zenetörténet kincseinek bemutatására és ápolására.
Kodály Zoltán 86 évvel ezelőtt a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ajánlotta Galántai táncok c. művét, amely azóta is minden hazai együttes repertoárján szerepel. Az elődök kezdeményezését folytatva kérte fel a BFTZ Vajda Jánost, korunk egyik legismertebb zeneszerzőjét új szimfonikus mű megírására, amely várhatóan szintén meghatározó zeneműve lesz a következő évtizedeknek, és első ízben december 1-jén hangzik el a Vigadóban, a zenekar előadásában.
A Vigadó meghatározó helyszín Magyarország zenei életében. Megnyitását követően 1865-től lett otthona hazánk első hivatásos, rendszeresen koncertező szimfonikus együttesének, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának, és számos korszakalkotó kulturális esemény helyszíneként is szolgált. A BTFZ 166 címet viselő koncert tehát egyfajta időutazásként tekint a múltba, és hív életre új értékeket a jövő számára. A hangversenyen számos zenekari átirat hangzik el Dénes István munkája nyomán, így több ismert dallamot újragondolt, néhol „átszínezett” köntösbe bújtatva hallhat majd a közönség.
Az est karmestere, Dénes István a programban szereplő művek közül kettőt is saját hangszerelésében mutat be: Bartók Béla eredetileg zongorára írt Román népi táncok című műve és Liszt Ferenc Dante-szonátája is először lesz hallható nagyzenekari átdolgozásban az együttes műsorán, így három újdonság is várja a közönséget. A méltán népszerű Dohnányi-mű, aVáltozatok egy gyermekdalra Fejes Krisztina, valamint Sarasate Carmen-fantáziája Kállai Ernő közreműködésével teszi teljessé az ünnepi estét.
