Debrecen a Modem, a Modern és Kortárs Művészeti Galéria felépítésével és benne ezzel a kiállítással felkerült Európa kulturális térképére - mondta Kósa Lajos polgármester Az igazi da Vinci című kiállítás megnyitóján csütörtökön. A polgármester emlékezetett rá, hogy két évvel ezelőtt ugyanezen a napon augusztus 16-án adta át az akkori kultuszminiszternek Debrecen pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa címre. Igaz, hogy a város azt a pályázatot nem nyerte meg, de teljesítette az abban vállaltakat és felépítette a korszerű galériát, amely Firenze, majd Tokio után és New York előtt otthont adhat a da Vinci-tárlatnak.
Paolo Galluzzi, a kiállítás kurátora, az olasz tudománytörténeti múzeum igazgatója páratlannak nevezte Az igazi da Vinci című kiállítást, amely először törekszik egységében bemutatni Leonardo da Vinci munkásságát. A professzor utalt arra, hogy számos Leonardo-kiállítás járja jelenleg is a világot. Az egyik a festőművészt, a másik az anatómia kutatóját, a harmadik a feltalálót, a mérnököt mutatja be, de egyik sem kísérli meg azt, hogy teljes képet adjon Leonardóról.
A korábban Firenzében, majd Tokióban bemutatott kiállítás nem kevesebbre vállalkozik, mint megjeleníteni a koncepciót, amellyel a géniusz igyekezett egymásba integrálni azokat a törvényeket, amelyek az ember és a természet működését szabályozzák - mutatott rá az olasz professzor.
Leonardo da Vinci élete, munkássága, művészete nagyban különbözik attól a képtől, amit róla egy mai sikerregény felmutat - mondta Galluzzi A da Vinci kód című könyvre utalva. Leonardo igazi arca a geometrián alapul, számára a geometria az a nyelv, amivel le akarja írni a világot - hangsúlyozta a kurátor.
Tájékoztatása szerint a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Galériában megrendezett kiállításon két eredeti Leonardo-művet láthat majd a közönség. Az egyik egy fiatalkori tanulmánya a művésznek, amelyet a firenzei Uffizi képtár adott kölcsön. A több mint 2 milliárd forint biztosítási értéket képviselő lap, amelyen Leonardo 1480 körül készült, műszaki tanulmányokat és emberalakokat tartalmazó vázlatai láthatók, a reneszánsz zseni első műve, amelyet magyarországi kiállításra külföldről kölcsönadtak.
A másik mű Budapestről, a Szépművészeti Múzeumból való, egy kis lovas bronzszobor harcossal, amit egyébként a 19. században egy magyar szobrász vásárolt meg Olaszországban, és hozott haza. A kurátor szerint a debreceni kiállítás igazi szenzációja a Francesca Sforzának ajánlott hatalmas lófigura, a Kolosszus: 1515-ben rajzolta meg Leonardo, de az eredetileg tervezett bronzszobor helyett csak egy agyagváltozatig jutott, így igazi pompájában ő sem láthatta soha.
Most kifejezetten a debreceni kiállításra építették meg firenzei és genovai mesterek üveggyapotból a hét és fél méteres lószobrot, amelyet a kiállítás ideje alatt a debreceni Modem előtt tekinthetnek meg az érdeklődők. A hivatalos megnyitó után a nagyközönség csütörtök este nyolc órától tekintheti meg a kiállítást, amely augusztus 20-ig minden nap éjfélig látogatható.
(Múlt-kor/MTI)
