A rendezvényen Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntötte a résztvevőket. A konferenciát levezető államtitkár szerint Székesfehérvárnak különleges helye van a királyi városok között, hiszen ez a város a magyar alkotmányfejlődés kiindulópontja az Aranybulla és a törvénylátó napok miatt.
Dr. Vízkelety Mariann, az eseményt szervező Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében elmondta, hogy már az Aranybulla korában is érvényesült a hatalom korlátozottsága, ami képes volt évszázadokon keresztül a stabilitást és a szabadságot biztosítani. ?A hatalom megosztásának elve és gyakorlata tartósan vonzó társadalmat képes fenntartani ott, ahol a hatalom egységének, korlátlanságának elve érvényesül? ? tette hozzá.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiemelte: az alaptörvény olyan keret, amely nélkül modern társadalom nem működhetne, hiszen a közös történelmi értékek mellett a jelenre és a jövőre is kihatással van.
Dr. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát: a magyarságot nem határok által körbezárt területként, hanem közösségként értelmezi, vagyis az állam minden, az országhoz kötődő emberért felelősséggel tartozik. Magyarország miniszterelnökének ezzel már nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelezettségei is vannak a határon túli magyarok felé. ?Az állam ma már a magyar emberek közössége, tehát Torontótól Kézdivásárhelyig egységes közösségként kell kezelnie a magyar embereket? ? fogalmazta meg az államtitkár.
Balogh Elemér jogtörténész professzor, az Alkotmánybíróság volt tagja előadásában kifejtette: az Aranybullából és az abban lefektetett, évenkénti székesfehérvári törvénylátó napokból fejlődött ki az Országgyűlés.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint az Alaptörvény jelentősége abból adódik, hogy ? a múltat nem feledve ? a bírói hatalom számára is jövőt mutat. Az alkotmány rögzíti, hogy a bírói hatalom független és egyszerre korlátok közé szorított az Alkotmánybíróság révén ? tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy ?a jog a bírói értelmezés útján válik élővé, enélkül a törvény csak paragrafusok halmaza?. Hozzátette: nem elég csak a törvények szövegét olvasni, értelmezni kell azok jelentését, és a bíróknak a társadalmi valóságtól nem elrugaszkodva, a közjó érdekében kell folytatniuk munkájukat.
A magyar alkotmány követendő példa Európában, tekintve, hogy jó néhány országban nemhogy önálló fejezetként, de egyáltalán nincs említve az ügyészség az alkotmányban ? mondta Polt Péter legfőbb ügyész a konferencián. Polt Péter hozzátette: mivel a magyar alkotmány rendelkezik arról, hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész függetlenek, sok európai ügyészkolléga irigykedve tekint rá. A magyar királyi ügyészségről szóló törvényt 1871-ben ezen a napon fogadták el. Az teremtette meg a modern magyar ügyészi szervezetet, az Alaptörvény pedig a folyamat betetőzésének tekinthető ? jegyezte meg a legfőbb ügyész.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi kar alkotmányjogi helyzetét vizsgálva rámutatott: a bíróság és az ügyészség önálló fejezetként szerepel az Alaptörvényben, az ügyvéd szó azonban nincs benne, az Alaptörvényben csak a védők szerepét tisztázzák. Ennek ellenére az ügyvédi tevékenység szorosan összefügg az alapjogokkal, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az ügyvédek nélkülözhetetlenek.
Répássy Róbert országgyűlési képviselő szerint lényeges, hogy a törvényhozó hatalom közvetlenül a néptől kapja a felhatalmazást, míg a bírói hatalom forrása csak közvetetten vezethető vissza a népre. A magyar törvényhozók négyévente számot adnak arról, miként dolgoztak, a bíróknak azonban nem kell tartaniuk ettől, kizárólag a törvényeken alapuló döntéshozatal a feladatuk.
Zárszavában L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a parlamenti képviselőknek tartózkodniuk kell a bírói döntések bírálatától, mert az ?a demokrácia minőségét jelzi?. ?A jogállami keretek megadják a bíró mozgásterét, az értelmezési keretek pedig egyértelműen kijelölik a bírák számára az ítélethozatal kereteit és útját? ? hangsúlyozta az államtitkár. Véleménye szerint egy jó minőségű demokráciához magas színvonalon működő igazságszolgáltatás szükséges, ezt az Alaptörvény biztosítja.
Fotó: Csákvári Zsigmond
