„Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? / Te ismered a házam / s ha emlékezni tudsz / a hálószobámra, azt is tudhatod, / milyen szegényes, elhagyott / ilyenkor innen a Logodi-utca, / ahol lakom" – írta Kosztolányi Hajnali részegség című versében. Budapesten sétálva nap mint nap számtalan ház mellett haladunk el, nem is sejtve, kiknek az emlékeit őrzik a falak.
Érmindszent, Zilah, Debrecen, Temesvár, Nagyvárad, Párizs, Csucsa, Budapest: Ady életében a diákévek kollégiuma, majd hotelek, szobabérletek és kávéházak cikázva váltották egymást. Első igazi otthona 40 éves korában, a budapesti Veres Pálné utca 4. szám alatt álló épület első emeletén lett.
A háromszobás lakást, melybe 1917 őszén költöztek, felesége, Boncza Berta örökölte. Ady rövid ideig, 1919 januárjában bekövetkezett haláláig élvezhette. A lakhely 1977 óta emlékmúzeum.
A Rákóczi út 44. szám alatt álló házban lakott életének utolsó szakaszában a nemzet csalogányának nevezett Blaha Lujza. Itt működött Keszey Vince híres étterme is, amely az akkor még szemben lévő Nemzeti Színház művészeinek és közönségének is törzshelye volt.
Népszerűségét növelte, hogy két-két színi növendéket (többek között Gobbi Hildát) mindig ingyen ebédeltetett. Az étterem 1946-ig működött, amikor az épületet államosították. A bérházat 1957-ben árkádosították.
Bródy Sándor (1863-1924), A dada vagy A tanítónő szerzője tehetséges író és publicista, emellett temperamentumos férfi is volt. Kávéházak, kártyapartik, orfeumok és egyéb szórakozóhelyek rendszeres látogatója volt.
Nevét 1949 óta őrzi Budapesten a Nemzeti Múzeum mellett nyíló utca, melynek első házában lakott. Ugyanebben a házban élt B. Kopp Judit szobrászművész is.
A II. világháború után Cziffra György a szovjet hadifogságból hazajutva, a budapesti éjszakában különböző lokálokban és eszpresszókban zongorázott. Játéka nagy feltűnést keltett, zenésztársai szinte zarándokoltak hozzá, hogy megfejtsék zongoratechnikájának titkát. De tehetsége a laikusokat is megbabonázta, képes volt „a szeszre szomjazó embereket igazi, fegyelmezett hangverseny-közönséggé változtatni."
Gyermek- és ifjúkorának angyalföldi évei után ebben az időszakban Budafokon, a Bálvány u. 25. szám alatti kis családi házban élt feleségével, az egyiptomi származású Soleilkával és kisfiukkal, egészen 1956-ban történt emigrálásukig.
„Vasútnál lakom. Erre sok / vonat jön-megy és el-elnézem, / hogy’ szállnak fényes ablakok / a lengedező szösz-sötétben. / Igy iramlanak örök éjben / kivilágított nappalok / s én állok minden fülke-fényben, / én könyöklök és hallgatok.” – írta Eszmélet című versében. József Attila 1933 és 1936 között a vasúttól pár perc sétára található XIV. kerületi Korong utca 6. szám alatti 9 lakásos házban lakott Szántó Judittal. Az 1933-ban épült egyemeletes bérház kert felé néző, szoba-konyhás manzárdlakását havi 30-36 pengőért bérelték.
Az Eszmélet mellett többek között A város peremén, a Levegőt! és a Nyári délután című versek is az itt töltött évek alatt születtek. Judittal való kapcsolata 1936 nyarán ért véget, a költő ezt követően pár hétig nővérénél vendégeskedett Balatonszárszón, majd a Szentkirályi utcába költözött. József Attila Korong utcában töltött éveinek állít emléket az 1955-ben felavatott márványtábla.
Az akkoriban a „város peremének” számító Herminamező egy – József nádor 1843-ban elhunyt lánya emlékére épített – kápolna után kapta nevét. A XIX. század elején épültek itt az első villák, ekkoriban a gyógyintézeteiről, karitatív intézeteiről ismert városrész népszerű nyaralóhely is volt. A magyar zöldségtermesztésben nagy szerepet játszó bolgárkertészetek az 1940-es évekig jellemezték a kerületet.
Budapest egyik legérdekesebb lakóháza a Bartók Béla út 36-38. alatt álló, de a Gárdonyi teret is meghatározó Hadik-ház, amely 1911-ben épült Svarcz (Schwartz) Jenőnek, a korszak egyik keresett építészének a tervei alapján.
Az épületben az irodalmi élet egyik törzshelyeként 1949-ig működő (a közelmúltban újra megnyílt) Hadik Kávéház története közismert. Az talán kevésbé, hogy itt volt Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is.
Ezek, és még több tucat másik jeles épület online térképen is elérhető.
Forrás és fotók: Lechner Tudásközpont
