Így fordulhatott elő, hogy míg Al Gore, Bill Clinton korábbi alelnöke összességében 440 ezer szavazattal többet szerzett az országos választáson, addig az ún. elektori számok mégis az ifjabbik Bushnak hozták meg az elnöki pozíciót. Igaz, mindössze 1 elektori szavazaton múlt a győzelem. Ahhoz ugyanis, hogy abszolút befutóvá váljon egy elnökjelölt, minimálisan 270 elektori szavazatra van szüksége. Ehhez azonban minél több olyan államot kell megnyernie, ahol nagy az elektori szavazatok száma. 2000-ben Florida döntött. Itt történetesen éppen Jeb, az ifjabbik Bush volt akkor is a kormányzó, és sokan összeesküvést kiáltottak, amikor kiderült, hogy 537 szavazaton dőlt el a 25 elektori szavazat sorsa - G. W. Bush javára. Így kapott Bush 271-et, míg Al Gore csak 266-ot.
Rutherford B. HayesTévedünk azonban, ha azt gondolnánk, hogy ez volt az első eset. A szinte teljesen hasonló példa 1876-ban esett meg. Akkor szintén ketten kampányoltak az elnöki székért. A republikánus színekben indult Rutherford B. Hayes-re 248 ezer szavazattal kevesebb, 4.036.572 voks érkezett. Ám mégsem Samuel J. Tilden költözött a Fehér Házba, hanem Hayes, ugyanis az elektori voksok közül éppen annyival szerzett többet, amennyi elég volt a győzelemhez. Ez a szám pedig 1 volt (185:184).
Ekkoriban az elnöki poszt eléréséhez minimálisan 185 elektori szavazatra volt szükség. Tilden 184 szavazattal nagyon közel állt már, míg Hayes csupán 165 voksot tudott felmutatni. De négy államból még nem érkezett meg az eredmény, ami 20 szavazat sorsáról hivatott dönteni. Ezen államok közül három - Florida, Louisiana és Dél-Karolina - még megszállt terület volt. Hosszas egyeztetés után végül eldőlt: a demokraták beleegyeztek, hogy ha véget vetnek a megszállásnak, akkor Hayes kapja az elektori szavazatokat. A republikánusok természetesen rábólintottak az alkura, és Hayes valóban megszerezte a szükséges 185 elektori szavazatot.
De erről ő mit sem tudott. A választás éjszakáján, amint megtudta, hogy Tilden már 184 szavazatnál tart, megköszönte mindenkinek a támogatást, majd haza ment aludni. Éjjel ébresztették csak fel, amikor megérkezett a republikánus elnök, Zachariach Chandler sürgönye: megvan a hiányzó 20 elektori voks.
Hayes egy terminust elnökölt végig. Mély nyomokat nem hagyott maga után, ezért nevezetessé vált választási győzelme mellett inkább különcségének, illetve feleségének köszönheti, hogy emlékeznek rá. Az asszonyka - absztinens életviteléből fakadóan - megtiltotta, hogy a Fehér Házban alkoholt szolgáljanak fel. (Ezt egyébként már Sarah Polk, a 11. elnök, James Knox Polk felesége is tiltotta, de ő ezen kívül - vallási okokból - a kártyázást és a táncot sem tűrte a rezidencia falai közt.) Nem véletlen hát, hogy Mrs. Hayes kiérdemelte a Limonádé Lucy becenevet. Férje beiktatása után pedig - elsőként a First Ladyk közül - rögtön teleszórta húsvéti nyuszikkal és tojásokkal a rezidencia folyosóit - tekintettel arra, hogy épp itt volt az ideje.
Hogy férje is alkosson valami maradandót, telefonközpontot telepíttetett a Fehér Házba. A feladatra nem mást, mint Alexander Graham Bellt kérte fel, aki természetesen boldogan eleget is tett a feladatnak.
És milyen jó, hogy a kicsi Bell ilyen szorgos volt. Mert ha az USA 19. elnöke nem haladt volna a korral, akkor három terminussal később, Grover Cleveland nem tudta volna személyesen fogadni a Fehér Házba, pontosabban az amerikai elnökhöz, vagyis hozzá érkező telefonhívásokat. Idővel aztán rájött, hogy elegánsabb, ha egy titkárnőn keresztül bonyolítja a hívásait.
