Magyarország és Európa II. Rákóczi Ferenc korában címmel rendez pénteken nemzetközi tudományos konferenciát a Rákóczi-szabadságharc európai jelentőségéről a Párizsi Magyar Intézet, a párizsi Sorbonne egyetem, a Lengyel Tudományos Akadémia Párizsi Tudományos Központja és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) Történettudományi Intézete közreműködésével.

A konferenciát a Rákóczi- és kuruc emlékek nyomában Európában címmel kiállítás kíséri a kulturális intézetben, majd szombaton a Párizshoz közeli Yerres-ben a fejedelem szobránál tartanak megemlékezést.

A 2019-es Rákóczi-emlékév keretében rendezett konferencián a szervezők két különböző témában igyekeznek bemutatni a Rákóczi-szabadságharc történetének nemzetközi kutatásában elért legújabb eredményeket.

Az első szekcióban Rákóczi fejedelem és függetlenségi törekvéseinek európai diplomáciatörténeti jelentőségét mutatják be a kérdés legavatottabb szakértői.

A második részben a szabadságharc résztvevőinek egyéni és kollektív (családi) sorsának vizsgálata mellett II. Rákóczi Ferenc irodalmi hagyatékáról, valamint a fejedelem és küzdelme képzőművészeti ábrázolásairól esik majd szó.

A II. Rákóczi Ferenc hamvait szállító hintó a Váci körúton (Károly körút) a bazilika felé halad
Fotó: Az Én Ujságom 1906. november 4. számából (Pósa Dénes gyűjteménye)

A konferencián előadást tart Géraud Poumarede (Université Bordeaux Montaigne), Kalmár János (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Lucien Bély (Sorbonne Université), Adam Szabelski (Poznan), Marie-Françoise Saudraix (Sorbonne Université), Jean Garapo (Université de Nantes), Tüskés Gábor (MTA BTK), Egyed Emese (Université Babes-Bolyai), Tüskés Anna (MTA BTK), Elisabeth Saih (Paris), Tóth Ferenc (MTA BTK), Núria Salles Villaseca (Université Pompeu Fabra de Barcelone).

Szombaton a Párizshoz közeli Yerres-ben, a fejedelem mellszobránál emlékeznek meg II. Rákóczi Ferenc halálának 284. évfordulóján.A francia fővárostól 23 kilométerre található településen töltötte Rákóczi franciaországi emigrációjának utolsó két évét 1715 és 1717 között. Törökországban bekövetkezett halála után, végakaratárának megfelelően az itteni kolostorban helyezték szívét örök nyugalomra. A fejedelem szívét tartalmazó aranyszelencének később, a történelem viharaiban nyoma veszett, Yerres lakói azonban a mai napig őrzik a magyar történelem emblematikus alakjának emlékét, minden évben megemlékeznek Rákócziról.

Kuruc harsonások Rákóczi bevonulásakor
Fotó: Az Én Ujságom 1906. november 4. számából (Pósa Dénes gyűjteménye)

A helyi önkormányzat és a párizsi magyarok több évtizede hagyományosnak számító ünnepségén a résztvevők a Magyarországról érkezett delegáció tagjaival együtt a fejedelem tiszteletére 1937-ben a magyar állam által a francia kisvárosnak adományozott emlékoszlopot, Csáky József alkotását is megkoszorúzzák. A város büszkeségének számító obeliszk 1978 óta áll a Rákóczi nevét viselő téren, ahol valamikor a magyar szabadságharc vezetőjének menedékhelyet biztosító kamalduliak kolostora emelkedett.

A Rákóczi kripta a kassai Szent Erzsébet-dómban
Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma

A koszorúzást megelőzően a yerres-i Saint Honest templomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem tiszteletére misét mutatnak be.

Az ünnepséget követően a kulturális központként működő yerres-i kastélyban magyaros ebéden látják vendégül a meghívottakat.

A helyszínen szeptember 22-én tekinthető meg a Rákóczi életének főbb állomásait bemutató tárlat.

Forrás: MTI