Városszerte 70 helyszínnel, köztük múzeumokkal, műtermekkel, galériákkal és kiállítóterekkel, valamint 140 programmal várta az érdeklődőket a harmadik alkalommal megrendezett Budapest Art Week április 17. és 22. között. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megtartott rendezvénysorozat most is számos különlegességgel lepte meg a közönségét, hogy csak párat említsünk: volt tárlatvezetés a Magyar Képzőművészeti Egyetem Lotz-freskói között, a résztvevők bepillantást nyerhettek az Epreskert műtermeibe és műhelyeibe, egy zárás utáni sétán pedig megismerhették a Magyar Nemzeti Múzeum rejtett termeit is.
?Úgy látom, hogy a klasszikus tárlatvezetések egyre kevésbé keltik fel az emberek érdeklődését. Nagyon szeretik viszont az épületsétákat, a kulisszasétákat. Jártam például a Ludwig Múzeum raktárában, ezért tudtam, hogy fantasztikus élmény. Megérdeklődtem, lehetne-e szervezni egy bejárást, megegyeztünk, és teltházas program lett belőle? ? mesélte Bérczi Linda a Kultúra.hu-nak.
A Budapest Art Weeknek minden évben része a Műcsarnok Nemzeti Szalon-kiállítása, mely idén is a rendezvénysorozat hétvégéjén nyílt meg. Az április 21-től augusztus 20-ig látogatható Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című tárlat ezúttal a népművészet témakörét dolgozza fel. ?Még a megnyitó előtt bevittük az érdeklődőket, és megnézhették, hogyan épül egy kiállítás.
Szerintem mindenki számára nagyon izgalmas élmény, hogy kicsit beleláthat a háttértörténetbe? ? tette hozzá a Budapest Art Week igazgatója.
A programsorozat határozott célkitűzése azonban, hogy a kortárs képzőművészetet közelebb hozza a hazai közönséghez. Mint kiderült, ehhez már nem elég egy kreatívan berendezett kiállítás vagy egy kerekasztal-beszélgetés. Bérczi Linda 2012-ben hozta létre a Nyitott Műtermek Délutánja című projektet, amelynek keretében az érdeklődők műtermekbe látogathatnak el, és megismerkedhetnek egy-egy művész ?munkahelyével?.
?Azt tapasztaltam, hogy ha van alkalmad az alkotóval vagy a kurátorral beszélgetni és kapsz új információkat, akkor sokkal közelebb kerülhetsz a kortárs képzőművészethez, mintha csak bemennél egy kiállításra? ? mondta a szervező. Hangsúlyozta, hogy fontos eleme az Art Weeknek ez a programpont, hiszen az érdeklődők interakcióba léphetnek az alkotókkal és megnézhetik, miből és hogyan készül egy-egy alkotás.
?Egy-egy ilyen beszélgetés olykor a képzőművészethez való hozzáállást is meg tudja változtatni.
A látogatók beleláthatnak valamibe, és sokan benne is ragadnak ebben a világban, elkezdik követni a művészt vagy a galériát. Ami nekünk és a művészeknek is nagy élmény, hogy sok háttér-információ kiderül a beszélgetések során, a látogatók érdeklődnek, utánaolvasnak, kérdeznek? ? fűzte hozzá. A Nyitott Műtermek Délutánja harmadik éve szerepel a tavaszi Budapest Art Week programtérképén, ősszel pedig a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében önálló rendezvényként is visszatér.
Mindazonáltal a 140 izgalmas és sokféle program közül, ahogy Bérczi Lindától megtudtuk, két vezetett séta volt a Budapest Art Week legnépszerűbb eseménye: a Gyémántok és az orosz pompa ? Séta a Palotanegyed galériáiban című galériatúra két alkalommal is teltházzal ment és teljes létszámmal futott a Színek, fények, alakzatok ? Az érzékelés túrája is. Az igazgató kiemelte, hogy nagyon látogatottak voltak az épületbejárások is, a Nyitott Műtermek Délutánján pedig állandóan fluktuálódtak az emberek.
?A Budapest Art Week nem a szakmának szól. Az a célunk, hogy olyanokat vonjunk be és olyanokkal szerettessük meg a képzőművészetet, akik egyébként nem gyakran látogatnak kiállításokat.
Éljék át az élményt, hogy ha elmennek egy kiállításra, vagy beszélgetnek a művésszel, azzal is feltöltődnek. A programokat is igyekszünk ennek megfelelően szervezni? ? magyarázta a Budapest Art Week vezetője. Hozzátette: a kortárs művészeti paletta nagyon sokszínű, van, ami könnyebben érthető, van, ami kevésbé, ezért is fontos, hogy a közönség találkozzon az alkotókkal.
Úgy tűnik, hogy mindezen vágy és célkitűzés végül valóra vált, hiszen ahogy a szervező mesélte, idén is számos helyszíntől kaptak pozitív visszajelzéseket. Ezekből kiderült, hogy olyan látogatók is betértek hozzájuk, akik addig sohasem fordultak meg az adott művészeti helyszínen. Kiemelte azt is, hogy a harmadik évre már törzsvendégei, visszatérő tagjai is lettek az Art Weeknek, akik már aktívan követik az eseményeket és vesznek részt a programokon. A szervező szerint, bár nehéz a sok ?zajon? keresztül eljutni az emberekhez, mégis felfedezhető egy növekvő tendencia a látogatottságban. ?Ha egyszer bementél egy galériába, és volt egy jó élményed, akkor onnantól nagyobb valószínűséggel kezded el követni és figyelni az eseményeit. És ez a legfontosabb? ? tette hozzá Bérczi Linda.
A képzőművészet szerelmesei két saját tárlatot is megtekinthettek az idei Art Week szervezésében. Budapest tematikában, tizenhárom művész (Biró Dávid, Ficsór Zsolt, Halász Dániel, Hirling Bálint, Kállai Márton, Kudász Gábor Arion, Martin Gábor, Martin Wanda, Pályi Zsófia, Szabó Ottó, Szatmári Gergely, Vasali Katalin) munkáit állították ki az Itt van a város, vagyunk lakói című fotókiállításon a Budapest Projekt Galériában Ferenczy Bálint kurátor irányításával. Szintén saját szervezésű volt a Szuszpenziók című képzőművészeti tárlat, melynek Kukla Krisztián volt a kurátora. Ez már a Tesla Loft-terében kapott helyet, és a kiállításon technikai szempontból mindenféle alkotással találkozhatott a néző, a kiállításról készült beszámolónk a ?Használat előtt felrázandó!? című cikkünkben olvasható. (kiállító művészek: Ábel Tamás, Ádám Zsófia, Csontó Lajos, Erőss Ágost Koppány, Fabricius Anna, Ferenczy Zsolt, Gerber Pál, Győrffy László, Kerekes Gábor, Zékány Dia).
?A mai művészeket már nem mindig lehet festőművésznek vagy szobrásznak nevezni, sokan több műfajban is alkotnak. Ezért ma már inkább képzőművésznek hívjuk őket. Számomra ezért fontos volt, hogy a mi kiállításunk se egy festészeti kiállítás legyen? ? magyarázta Bérczi Linda.
Hozzátette, hogy eladás szempontjából még mindig a festészet vezet, amelyet a szobor, majd a fotó, végül az installáció követ, legkevésbé a videómunka az, amelyik eladható. ?Gyakran a látogatók meg sem merik kérdezni, hogy mennyibe kerül egy-egy alkotás, és bár lehet, hogy megengedhetnék maguknak, azt hiszik, sokkal többe kerül? ? tette hozzá.
Az idei Budapest Art Weeken több változtatást is bevezettek a szervezők. A heti karszalag mellett napi karszalagot is lehetett vásárolni, továbbá idén már hétköznapokon is indítottak galériatúrákat. Ahogy azt Bérczi Linda is kiemelte, ezek meglepő módon roppant pozitív eredményeket, magas látogatói számokat hoztak. A résztvevők tavalyi kérésére bevezették a hosszított nyitvatartást is, de azt tapasztalták, hogy végül nem használták ki ezt a lehetőséget. A 2018-as Budapest Art Week a programtérkép mellett idén egy 72 oldalas magazinnal is rendelkezett, melyben interjúk, háttérinformációk derültek ki a művészeti világról.
A beszélgetésünk során a BAW igazgatója a kérdésünkre elmondta, hogy a 2019-es rendezvénysorozaton is üdvözölhettünk majd változásokat, különleges programokat. ?Mindig újítunk, fejlesztünk, mindig gondolkodunk. Nagyon szeretnék jövőre egy tematikát, egy mottót, amely végig kíséri az Art Weeket. Emellett még több keresztművészeti programot tervezünk, hiszen bár a képzőművészet a fókusz, szeretnénk összekötni mással is.
Folyamatosan keressük az utakat az emberekhez, hogy eljuttassuk az érzést: anélkül is élvezheted a képzőművészetet, hogy értenél hozzá? ? magyarázta a Budapest Art Week igazgatója.
Bérczi Linda tavaly, 2017-ben indította el a Budapest Art Mentor projektjét is: az egyéves képzés a már végzett képzőművészeknek nyújt segítséget a hazai és a nemzetközi művészeti szférában való boldoguláshoz. ?Nagyon sok képzőművésszel találkozom, különösen a Nyitott Műtermek Délutánja kapcsán, és sokszor azt látom, hogy bár fontos a tehetség, nem minden. A művészeknek valamennyire el kell tudniuk adni magukat, ehhez nyújt segítséget ez a képzés? ? mondta.
A képzés során a jelentkezők tanulnak például vállalkozási ismereteket, pályázatírást, ismereteket szereznek a nemzetközi sajtóról, az online kommunikációról és többek között elsajátítják azt is, hogyan készítsenek portfóliót. ?Meglepő számomra, hogy a művészek még mindig mennyire nem használják a közösségi médiát, egy vizuális művészettel foglalkozó ember Instagram nélkül nem lehet meg. Az Instagram olyan határokat ível át, hogy pillanatokon belül el lehet érni nemzetközi kurátorokat? ? fejtette ki a program egyik mentoraként is dolgozó Bérczi Linda. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a művészek alapvetően magányosan alkotnak, nincs annyira igényük a virtuális világra. ?Sok művészbarátom nagyon tudatosan munkaként kezeli a művészetet: reggel 8-kor bemegy a műterembe és 17-18 órakor kijön onnan. Talán ezért is furcsa számukra a közösségi médiában való jelenlét, ők nem szeretik annyira a virtuális világot és könnyedén megteszik, hogy több órára is kikapcsolják a telefonjukat? ? mondta az Art Mentor projekt igazgatója.
A jelentkezők a tanfolyam keretében megismerhetik a pályázati lehetőségeket is, a pályázás módjait, a portfólió elkészítését. ?Egy képzőművész pályája úgy épül fel, aszerint kerül fel a palettára, hogy milyen kiállításokon vesz részt, milyen díjakat, ösztöndíjakat nyer meg. A Derkovits-ösztöndíj ezért fontos, ha már valaki elnyerte, akkor sokkal könnyebben felfigyelnek rá. Ugyanez igaz az Eszterházy Művészeti Díjra és a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra is, ezeken is el kell indulni. Érdemes tapasztalatként gondolni rá, elvégre össze kell rakni a portfóliót, át kell gondolni az elmúlt évek munkáit, és azt úgy összefoglalni, hogy más is értelmezni tudja? ? fejtette ki Bérczi Linda. Hozzátette: úgy látja, hogy a fiatalok még nem használják ki ezeket a pályázati lehetőségeket sem a magyarországi, sem a külföldi viszonylatban.
Bérczi Linda a képzés kapcsán egyébként is többször hangsúlyozta a külföldi lehetőségek fontosságát. Ahogy kifejtette, kicsi országban élünk, roppant kevés a műgyűjtő és ezáltal a sikeres művész is.
?Ahhoz, hogy az alkotók megéljenek a művészetükből, előbb-utóbb külföldön kell eladniuk a munkájukat, az pedig nem működik nyelvtudás és személyes jelenlét nélkül.
Nálunk nincsen képzőművész-celeb, viszonylag ritkán jelenik meg interjú képzőművésszel a bulvársajtóban (nevet), nem úgy, mint nemzetközi szinten Jeff Koons vagy Damien Hirts esetében? ? fűzte hozzá.
A Budapest Art Mentor képzés nemcsak háttérismereteket, de lehetőséget is teremt a külföldi művészeti szféra megismerésére, a csapattal külföldi országokba, vásárokba is ellátogatnak. ?Ha egy pontból látják csak a dolgokat, az mindig beszűkülést eredményez. Éppen ezért nagyon fontos, hogy táguljon a látókör azáltal is, hogy megismerik a különböző országok tanítási módszereit, lehetőségeit. Azt gondolom, hogy lehetőségek vannak, csak tudni kell élni velük, és el lehet érni eredményeket, de ahhoz kő keményen kell dolgozni. És igenis kell tudni angolul, bátornak kell lenni? ? tette hozzá a mentorprogram igazgatója.
A L Art Management cég szervezésében létrejött Budapest Art Week, Nyitott Műtermek Délutánja és Budapest Art Mentor program tehát a művészet szeretetét, aktualitását és sikerességét hirdeti. Gyakorlatilag a régóta fennálló sztereotípiákat igyekszik ledönteni: vagyis azt, hogy a képzőművészet idejétmúlttá vált, azt, hogy kizárólag a szakmát érdekelheti, valamint azt, hogy a művészetből nem lehet megélni. A ?minden, ami képzőművészet? mottójú Budapest Art Week változatos programjai és egyre növekvő látogatottsága is igazolja, hogy a képzőművészet érthető és szerethető ? mindenki számára.
?Szerintem a jó képzőművészet az, amelyik hatással van rád, amelyik valamilyen gondolatot elindít benned. A képzőművész sem azt akarja, hogy a néző egzaktan azt érezze és gondolja, amit ő meg akart alkotni, neki az a jó, ha a műve érzéseket kelt a nézőben. És tapasztalatból tudom azt is, hogy amikor valaki elkezd együtt élni egy alkotással, akkor mindennap képes rajta valami újat felfedezni? ? emelte ki Bérczi Linda, a Budapest Art Week igazgatója.
Bérczi Linda, aki a Budapest Art Week vezetője és egyben az azt szervező L Art Management nevű cég igazgatója, már több mint tíz éve foglalkozik képzőművészettel. Először galeristaként került a képzőművészeti szférába (G13 Kortárs és Modern Művészeti Galéria), amely által nemcsak a galériák és múzeumok működését ismerte meg, de számos kortárs képzőművésszel vette fel a kapcsolatot. Ezen tapasztalataiból 2012-ben indította el a Nyitott Műtermek Délutánja című projektjét, amely tavasszal a Budapest Art Week része, ősszel pedig a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében önálló eseményként működik. Négy évvel később, 2016-ban rendezték meg először a Budapest Art Week hatnapos képzőművészeti rendezvénysorozatot, tavaly, 2017-ben pedig létrehozta a Budapest Art Mentor című képzést, mely a képzőművészeknek nyújt fontos ismereteket, hogy minél sikeresebbek legyenek a hazai és a nemzetközi művészeti szférában.
Az április 21-től augusztus 20-ig látogatható Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című tárlatról készült beszámolónk a Népművészet, te csodás! című cikkben olvasható. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál pedig október 5. és 21. között várja a közönséget számos művészeti programmal, amelyekről a Első hírek a CAFe Budapestről című cikkünkben is írtunk.
Révy Orsolya
