„Ilyet az ovis gyerekem is tud” – Az absztrakt, amiről mindenkinek megvan a véleménye

Nincs még egy olyan művészeti stílus, amely annyira megosztaná az embereket, mint az absztrakt. Mindenkinek megvan róla véleménye, még ha az legtöbbször negatív is. A leggyakoribb, zsigerből jövő kritika: „ilyet az ovis gyerekem is tud” leginkább a rajztehetség kérdését firtatja. De tényleg tudna ilyet bárki?

Rajztehetségnek biztosan nincsenek híján a hazai absztrakt művészek. Az anatómia rajzairól híres Barcsay Jenő is készített absztrakt alkotásokat, sőt, a korunk legdrágább absztrakt képeiről híres Maurer Dóra részletgazdag rézmetszetei is bravúros rajztehetségéről vallanak.

Maurer korai képei azonban nem csupán a rajztehetségéről, hanem a Kádár-kor elvárásairól is szólnak. Az ebben az időszakban felnövekvő grafikusnemzedék egy része az elvárásokkal szembeszállva egy második életművet is épített, mégpedig absztrakt stílusban.

A világűr bűvöletében

A 1960-as években, amikor a technikai fejlődés, az
űrkutatás és legfőképpen az Apollo-program tartotta lázban a világot, a magyar
művészek is próbálták megfogni a megfoghatatlant. Hogyan lehet ábrázolni azt az
érzést, amikor a szűk, földi világunk mellett új dimenziók tárulnak fel? Hát az
absztrakttal!

Gyarmathy Tihamér Dimenziók című nonfiguratív alkotása is ezt a témát járja körül, melyre a BÁV közelgő aukcióján 120 ezer forintos kikiáltási árról indul majd a licit. Lantos Ferenc Föld körül című tusrajzára pedig 36 ezer forinttól lehet majd licitálni.

A képen még felfedezhetjük középen a bolygónkat, és az azt körülvevő légkört, de ránézve mégis azt érezzük, hogy hirtelen nem csak kitágult, de össze is szűkült a földi világunk, akár a szem pupillája…

A Bauhaust ihlető irányzat

„Nem tudunk többé elhelyezkedni az adott keretek között sem a társadalomban, sem a művészetben. Nem akarunk a régiből újat komponálni” – mondta Kassák Lajos. Az ebben a szellemben, az 1910-es években megjelent konstruktivizmus a tömegek és formák viszonyát jeleníti meg.

Kassák Lajos, Anna Mark vagy Konok Tamás képein terek, síkok, szerkezeti kapcsolódások tűnnek fel, és jobban szemügyre véve a megjelenő formákat és színeket. Ez a mozgalom ihlette a Bauhaus építészeti stílust is.

Természet, indulatok, érzékiség

A konstruktivista szemléletből építkezett Bak Imre, Fajó János, Nádler István és Korniss Dezső is.

Mindannyian végül egyéni utakra léptek. Fajó János kompozícióira az op-art volt hatással. Képein a természeti formákat geometriai formákra egyszerűsíti, és gyakran megjelenik az érzékiség is. Ha ennek tudtában nézünk rá Fajó János Cseppjére, melynek szitanyomatára a BÁV aukcióján 60 ezer forinttól indul majd a licit, akkor hirtelen megérezhetjük mi van a formák mögött, és értelmet nyerhet az egymásba kapcsolódó vörös és kékből megszülető zöld szín is. Hasonló témákat feszeget Forgó című szitanyomata is, melynek szintén 60 ezer forint a kikiáltási ára.

Fajó-János-Forgó

Fajó-János-Csepp1

 
Előző

 
Következő

Egy egészen más világ, a keleti kalligráfia vonta
bűvkörébe Korniss Dezsőt, aki azt vallotta, hogy ezek az írásrendszerek egy
elvontabb szellemi tartalmat közvetítenek. Nádler Istvánt szintén inspirálta a
kalligráfia, ő többek között a gesztusok világában merült el. Rögtön egy más
alkotást látunk, ha elképzeljük, ahogy a Corpus (test) festése közben Nádler kézmozdulatait
spontán érzelmei, indulatai irányították.

A lényeg: engedjük, hogy hasson!

Az absztrakt, ahogy neve is mondja, elvonatkoztat. Valami mást és máshogy akar kifejezni, túllép a megfogható világ formáin. A vele való találkozáskor jobb, ha inkább a szívünkre, mint az agyunkra hallgatunk.

Ha azonban túl tudunk lépni a figurális történetmesélésen, és némi nyitottsággal engedjük, hogy hassanak ránk ezek az alkotások, akkor sokkal közelebb léptünk a megértésükhöz.

Hiszen az absztraktról mindenkinek van véleménye, és éppen ebben rejlik az erőssége.

Forrás és fotók: BÁV