? Szkriptesként jelen volt az Utolér felvételén. Jó, ha a vágó részt vesz a forgatási munkálatokban?
? Vannak rendezők, akik szerint nem, mondván: a vágásnál nem lesz elég friss a szeme. Ebben valószínűleg igazuk van, de ha megnézzük a mérleg két serpenyőjét ? a jelenlét mit hoz és mit veszítünk vele ?, akkor sokkal többet profitálunk abból, ha ott vagyok. Az Utolér forgatásával 42 napot töltöttünk Miskolcon, én szkriptesként figyeltem, hogy minden rendben legyen később a vágásnál. Nem tudom, mennyire emlékszik a tavalyelőtti télre, amikor mínusz 15 fok volt. Na, mi éppen akkor forgattunk hóban-fagyban. Nagyon nehéz így dolgozni, de remek stábunk volt, mindenki kitette a lelkét a filmért.
? A vágót hátráltatja a ?nem elég friss szem??
? Szeretek forgatni. Egyfelől nagyon más helyzet, mint egy besötétített szobában ülni és két monitort bámulni nap mint nap. A forgatáson emberek vannak körülöttem, úgyhogy ez még mínusz tizenöt fokban is izgalmas tud lenni. Igazi csapatmunka, mindenki azért van, hogy jó legyen a film. Együtt fagyunk meg, fáradunk el, oldunk meg problémákat. Másfelől egy vágó máshogy nézi a felvett jelenetet, mint a rendező vagy az operatőr. Nem csak a hibák megelőzésére gondolok, néha eszembe is jut valami plusz, ami passzolhat az adott jelenethez. Azok a rendezők, akikkel dolgozom, számítanak is rá, hogy szólok, ha úgy érzem, baj van. Ezért szeretik, ha ott vagyok. Néha persze nem értünk egyet, de ez hozzátartozik az alkotás folyamatához. A vágószobában is vannak ilyen helyzetek.
? Az Utolér igen bonyolult szerkezetű film. A forgatókönyvhöz képest módosult valami a vágásnál?
? Eleinte csak apróbb változtatások voltak, később kicsit bedurvultunk. A legradikálisabb változás a film vége, vagyis a három szál összegyúrása volt, ezek ugyanis eredetileg különálló szekvenciák lettek volna. A vágóasztalon összefésülődtek, de egyébként ez ötletként már a forgatáson is előjött. Nagyon izgalmas volt ezt a részt vágni, mert lehetőséget adott olyan játékokra, hogy valaki lenyom egy kilincset, de az ajtón már más jön ki, körbenéz az egyik szereplő, de egy másiknak a szubjektívjét látjuk. Imádok játszani a nézővel.
? Elégedett az Utolér szemlén bemutatott, rövidebb verziójával?
? Már a 110 percessel is elégedettek voltunk, megvolt a tesztvetítés, kaptunk visszajelzéseket, és minden készen állt a véglegesítésre. Ekkor egyszer csak megmozdult a kisördög bennünk Zsomborral. Az utolsó pillanatban megcseréltünk, kidobtunk és lerövidítettünk jeleneteket. 10 percet kiszedni egy készre finomított filmből nem egyszerű feladat. De megérte éjszakázni, mert végül mindenkinek ez tetszett jobban. Persze minden filmen lehetne még csiszolni. Például, ha most megnézném az első munkámat, biztos tudnék belőle vágni.
? Mi volt az első filmje?
? Nyitrai Márton Villamos című rövidfilmje, amit 16 mm-es asztalon vágtunk, és ehhez egyáltalán nem értettem. De megtanultam, mert nagyon akartam. Végül is autodidakta módon sajátítottam el a szakma rejtelmeit.
? Mindig vágó akart lenni?
? A gimnáziumban tömegkommunikáció szakos voltam, ott saját etűdöket készítettünk, ezeket meg kellett vágni, és valahogy ehhez nekem volt türelmem. Ekkor 16 éves voltam, és már motoszkált bennem, hogy szívesen lennék vágó. Előtte egyébként programozó matematikusnak készültem. Szerintem nagyon sok közös van a matematikában és a filmvágásban, mert a logika nagyon fontos szerepet játszik itt is. Nem könnyű 90-100 perc ritmusát, cselekmény- és jellemfejlődését egyben látni. Persze van, amit nem lehet logikusan levezetni, csak mozog a kezed, és valami alakul.
? Feladata egy vágónak a kreativitás vagy a rendező kontrollálása?
? Ez a legnagyobb feladatunk. Egy rendező fejében ugyanis egy ideje működik a film, és sokszor belelát érzéseket, motivációkat, amik nincsenek benne. De az ellenkezője is előfordul: néha túlmesél valamit, hogy biztosan értse a néző.
? Mitől jó egy vágás?
? Ha a néző végignézi a filmet, és közben átérzi a történetet, vagy esetleg még a stáblista után is gondolkozik rajta, akkor működik a mozi, tehát jól van vágva.
? Milyen filmek említésre méltók ebből a szempontból?
? Legutóbbi élményem a Fekete hattyú. Nagyon nehéz megteremteni egy ilyen atmoszférát: végig úgy éreztem, hogy benne vagyok a táncosnő fejében anélkül, hogy szubjektív képeket látnék. Az első pillanattól azonosultam vele.
? Ön szerint miért kapta meg harmadszorra az Arany Ollót?
? Amikor kiderült, hogy nem vettek fel vágószakra, nagyon elkeseredtem, de pont akkor találkoztam Dyga Zsomborral és már vágtam is a Tesót. Azóta nagyon különböző rendezőkkel sodort és sodor össze az élet. Dolgoztam Bollók Csabával is, aki például egészen más típusú ember, mint Mészáros Péter, aki megint teljesen különböző személyiség, mint Ujj Mészáros Károly ? így értelemszerűen más műfajú filmeket is csinálnak. Sokféle stílusban kipróbálhattam magam, mindegyik újabb lehetőséget adott megmutatni, mi mindent lehet a vágással elérni. Azt hiszem, a siker a szerencsén is múlott.
? Most min dolgozik?
? Ezzel is szerencsém van. Most épp egy HBO-sorozaton dolgozom, egyébként nemrég fejeztem be Pálfi Györggyel egy nagyon érdekes projektet: ötszáz meglévő filmből varázsolunk egy teljesen újat. Ez vágásilag különösen izgalmas. Örülök, hogy megtalált ezzel Gyuri, mert nagy élmény és rengeteget lehet tanulni belőle. A MOME-n szoktunk ilyesmivel játszani a diákjaimmal: néha 150 különböző filmből vett snittből vágnak össze egy félperces jelenetet. A feladat ilyenkor az: ne foglalkozzanak azzal, hogy közben változnak a szereplők vagy a helyszín, csak az érzelem, illetve a mozgás vezesse a szemet. Átugrunk Amerikából Párizsba, lefutunk egy budapesti lépcsőn, majd bemegyünk egy berlini házba, de ez senkit nem zavar. A ritmus köti össze ezeket a snitteket. Mi, vágók olyanok vagyunk, mint a bűvészek: csalunk. De működik.
