?Megy az idő, megy, megy veszettül.
Csak én maradok mindig ott egy
fal mellett, egy halott mellett,
egy folyton széteső ország parádés
romjai közt, hogy csiszolt porszemeiből
hegyeit s templomát fölépítsem.?
(Csoóri Sándor: Nagy, égi sálak)
?Csoóri Sándor nemzeti felelősségtudata Adyéhoz fogható. Ezért él sokágú életet ? állandó pergőtűzben. Életműve nemzeti kultúránk eszméltető éréke? ? írta róla monográfusa, Görömbei András. Valóban, Csoóri Sándor sokféle hangon szólalt meg, és akár az orgona sípjai, ezek együtt adták ki a teljesség akkordjait. A költő és az esszéíró egyforma súllyal élt benne, ahogy a szociográfia, a filmírás és a dramaturgiai munka is kiemelten fontos volt a számára. Szociális érzékenysége, morális tartása mindig jó kísérője, segítője volt útján.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas alkotó, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja a cselekvő bölcsesség eszméjét tartotta érvényesnek: az írástudók felelősségével tette dolgát, a nemzeti-közösségi önismeret ügyét mindig szem előtt tartva. A kulturális örökségünk, nemzeti hagyományaink őrzője ugyanakkor nem mondott le a megújulásvágyról sem, e kettő szervesen megfért benne, és erősítette egymást. Reneszánsz emberként az életszeretet, a természet és a szépség is lenyűgözte, lírájának teremtő forrásai voltak.
Úgy tudott személyes maradni, hogy közben a nemzeti felelősségtudat és a közösségi gondolkodás jellemezte végig ? és műfajtól függetlenül ? szemléletmódját. Küldetéstudattal élte le életét, az első betűjétől az utolsóig missziót teljesített.
Emlékét kegyelettel megőrizzük.
Dr. Hóvári János
a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója
Csoóri Sándor élete
Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon református parasztcsaládban. Az irodalmi életbe 1953 augusztusában robbant be verseivel. Első kötete a következő évben jelent meg, 1958-tól szabadfoglalkozású író, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.
Az itthoni ellenzéki értelmiségiek egyik vezéralakjának számított, a Kádár-rendszer idején folyamatosan megfigyelték (erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik), és ugyan jelenhettek meg verseskötetei, a komolyabb elismerések a rendszerváltásig elkerülték ? Kossuth-díjat is csak 1990-ben kapott.
Költészetében a népi hagyományok kereszteződtek a modern európai költészet hatásaival, amelynek köszönhetően a kötetlenebb költői képzelet is nagyobb szerephez jutott a verseiben. Ez az irány a Második születésem című kötetétől (1967) erősödik fel, és onnantól kezdve saját, tárgyiasan látomásos hang jellemzi költészetét, valamint a metaforákra mindent föltevő bátorság kockázata. Csoóri Sándor arra tanított minket, hogy az írás nem csupán a tehetség sokszor önemésztő kitárulkozása ? hanem erkölcsi cselekedet is.
Számos elismerésben részesült: 1954-ben és 1970-ben József Attila-díjjal, 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal tüntették ki; 2005 óta a Magyar Írószövetség Örökös Tagja. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíjával, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze címmel jutalmazták, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára.
A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, a Magyarok Világszövetségének elnökeként kezdeményezte a Duna Televízió megalapítását. Bár a rendszerváltás előtt egy társaságot alkotott Konrád Györggyel és Jancsó Miklóssal is, a kilencvenes évek elejének kultúrharcaiban hamar a ?barikád? ellenkező oldalaira sodródtak.
Csoóri Sándor 1988-ban indította útjára a Hitel című folyóiratot, amely a rendszerváltás és az azóta eltelt időszak meghatározó irodalmi és közéleti orgánuma lett, olyan nagyformátumú alkotótársakat állítva maga mellé, mint például Ágh István, Görömbei András vagy Lázár Ervin.
Fontosabb díjak és elismerések:
1954, 1970 ? József Attila-díj
1981 ? Herder-díj
1984 ? Bibó István-díj
1985, 1995, 2004 ? Az Év Könyve-díj
1987 ? Déry Tibor-díj
1989 ? Fitz József-díj
1990 ? a Radnóti Költészeti Biennálé Fődíja
1990 ? Kossuth-díj
1990 ? a Magvető Könyvkiadó Nívódíja
1995 ? Eeva Joenpelto-díj
1997 ? Károli Gáspár-díj
1997 ? Magyar Örökség Díj
2000 ? a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal
2003 ? Arany János-nagydíj
2004 ? a Magyar Művészetért Díj
2005 ? Magyar Örökség Díj
2006 ? Balassi-emlékkard
2008 ? Prima Primissima-díj
2012 ? Kossuth-nagydíj
2013 ? a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja
2014 ? a Nemzet Művésze cím
2014 ? Budapest díszpolgára
2015 ? Esztergom díszpolgára
Forrás: Magyar Írószövetség
Fotó: hirado.hu
