?Ahogy a patak mondja a magáét,
ne add alább te sem!
Találd meg
a kövek között az utat,
anélkül, hogy keresnéd.?
(Oláh János: Találd meg!)
Oláh János a Közel című regény, Az Örvényes partján és a Száműzött történetek elbeszéléseinek, a Kenyérpusztítók című dráma, valamint számos halhatatlan költemény szerzője a ?60-as években indult nemzedék kiemelkedő és műfajújító alakja volt. Pályája a legendás Kilencek alkotócsoport Elérhetetlen föld című antológiájában indult. Oláh János 1994-től a kortárs magyar irodalom meghatározó és számos tehetséget felkaroló lapjának és kiadójának, a Magyar Naplónak vezetőjeként is egyetemes értékeket mentett és hozott létre.
Élete szakadatlan menetelés volt, hol ellenszélben, árral szemben, hol szabadabb, oxigéndúsabb levegőben. Az utolsó pillanatig dolgozott: tervei voltak, nemzetjobbító tervei.
Újabb várvédő kapitánnyal lettünk kevesebben. Olyan kapitánnyal, aki mögött közösség áll. A vár, amelyet védelmezett, építgetett, fennmarad ? és védi azokat, akik tudják, mit jelent tartozni valahová, küzdeni, megőrizni, megmenteni. Útját, terveit családja, tanítványai, szellemi örökösei, munkatársai folytatni fogják.
A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. megrendülten búcsúzik a magyar irodalom elkötelezett képviselőjétől.
Hóvári János
Oláh János szakmai életrajza
Oláh János a Somogy megyei Nagyberkiben született 1942. november 24-én.Az általános iskolát Soroksáron végezte el, majd a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakán 1966-ban szerzett diplomát.
Irodalmi pályája a Kilencek költőcsoporttal, az Elérhetetlen föld c. antológiával indul 1969-ben.
1970-ben a rendőrileg lefoglalt KÍSÉRLET c. irodalmi periodika egyik szerkesztője.
1966?1970 könyvterjesztésben, majd egy művelődési házban szakelőadó,
1970?1971 szabadfoglalkozású író,
1971?1972-ben elvégezte a Testnevelési Főiskola edzőképző szakát.
1971?1992 cselgáncsedző.
1989?1994 A Remetei Kéziratok c. irodalmi periodika szerkesztője és kiadója és a Kézirat Kiadó, majd Új Kézirat Kiadó vezetője.
1994? a Magyar Írószövetség irodalmi lapjának, a Magyar Naplónak a főszerkesztője.
2009? az írószövetség prózaszakosztályának elnöke.
Főbb művei:
Fordulópont (versek), 1972
Közel (regény), 1976
Visszatérés (regény), 1979
Jel (versek), 1981
Az őrült (regény), 1983
Az Örvényes partján (elbeszélések), 1988
Válogatott versek ? Selectedpoems, (Mezey Katalinnal, 1990)
Elbeszélések ? Erzählungen, (Mezey Katalinnal, 1990)
Nagyító fény (válogatott versek), 1991
Kenyérpusztítók (színművek és hangjátékok), 1993
Vérszerződés (elbeszélések), 2001
Por és hamu (versek), 2002
Száműzött történetek (válogatott és új elbeszélések), 2011
Közel (regény, második, átdolgozott kiadás), 2014
Belső tükör (összegyűjtött versek), 2014
Őrült (regény, második kiadás), 2015
Előkészületben:
Újabb elbeszélések, 2015
Főbb kitüntetései:
1977 Móricz Zsigmond-ösztöndíj
1979 SZOT-ösztöndíj
1992 Greve-díj
1994 József Attila-díj
1994 a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
2005 Március 15-e-díj
2009 Péterfi Vilmos-díj
2009 Bethlen Gábor-díj
2012 Márai Sándor-díj
2012 A Partiumi Írótábor díja
2012 Arany János-díj,
2014 Magyarország Babérkoszorúja díj
Oláh János versei gazdag képi világukkal és bravúros formai megoldásaikkal kezdettől felhívták magukra a szakma figyelmét, stílusában az avantgarde és a hagyományos költészet jellegzetes megoldásai természetes módon egészítik ki egymást (Fordulópont). Lírája vibráló gondolatiságát emlékezetes képiség közvetíti, versnyelvének zeneisége által archaikus tartalmakat rejt a modern szövegekbe ? írja a Magyar Napló hírlevelében.
A hetvenes évek közepén kísérleti prózával jelentkezett: Közel és Visszatérés című regényei a gyermeki látásmód és emlékezet mozaikkockáiból építi fel az ötvenes évek kor-panorámáját. Az őrült című regénye a kinagyított pillanatok közelképeitől elmozdult az expresszionista-realista,narratív próza irányába, érzékeny lélekábrázolás és zaklatott korrajz jellemzi ezt a regényét. Az Örvényes partján, a Vérszerződés és aSzáműzött történetek című elbeszéléskötetekben a modern népiség jegyében rajzolja meg a magyar vidék, a falusi közösségek 20. századi sorsának kataklizmáit. A modern lélekábrázolás és a kiérlelt, történelmi dimenziójú látásmód sajátos szimbiózisa, a realizmus és az expresszionizmus eszközeinek társítása teremti meg az Oláh János-i elbeszélésmód drámaiságát, a parabolisztikus történetvezetést.
Drámaíróként is fiatalon debütált: Kenyérpusztítók című színművét Ruszt József állította színpadra 1970-ben. A Térszínház 2005-ben nagy sikerrel mutatta be Európai vőlegény című komédiáját, Bucz Hunor rendezésében. A Rádiószínházban eddig öt hangjátékahangzott el. Négy részben adták elő 2013 novemberében a Kossuth Rádióban a Száműzött történetek című elbeszélésfüzérének rádióváltozatát.
