Közös koncertjeiken általában a barokk a kiindulópont, és a bécsi klasszikusokon, kortárson, népzenén át eljutnak a jazzig. „Az efféle szerkesztésnek nemcsak a kulturális nyitottság az oka, hanem a hangszerben rejlő lehetőségek bemutatása is” – fogalmaz Farkas Rózsa Liszt-díjas cimbalomművész. Műsoruk első felében ezúttal kevéssé ismert magyar műveket is felvonultatnak, a második részben pedig a népzenei ihletésű összeállítástól a könnyű műfajig viszik a közönséget.
A Prima Primissima díjas Balogh Kálmán kiemeli: hangszerük a legkülönlegesebb, legsokszínűbb instrumentum, amely a zene szövetének szinte bármelyik szólamát képes vinni, egyszerre dallam- és ritmushangszer, lehet szóló és kísérő szerepkörben is.
A magyar kultúra napjához nem is illene méltóbb hangszer, mint a cimbalom. Bár eredete a Közel-Keletre és Ázsiába vezethető vissza, a magyar zenei kultúrának ikonikus hangszere lett, évszázadok óta jelen van a népi és klasszikus hagyományokban. A modern pedálos cimbalom pedig, amelyet ma ismerünk, magyar fejlesztés: Schunda Vencel József budapesti hangszerkészítő 1874-ben pedálos mechanikával és stabilizáló belső szerkezettel tökéletesítette, és ezzel lehetővé tette, hogy a cimbalom meghódítsa a koncertszínpadokat is. Nemcsak népzenénknek egyik alaphangszere, hanem a cigányzenének is, klasszikus zeneműveinket pedig egyedi színekkel festi meg. Bartók, Kodály és Erkel munkásságában kiemelt szerepet kapott, így a magyar zenetörténet egyik szimbólumává vált. Az UNESCO szellemi kulturális örökség részeként és hungarikumként a cimbalom nemcsak hazánk, hanem a világ kulturális kincseit is gyarapítja.
A január 22-i esten a két cimbalomművész mellett közreműködik György Mihály gitárművész és Novák Csaba nagybőgőművész, a műsoron Liszt, Erkel, Bartók, Weiner Leó szerzeményei, jazz- és népzenei darabok szerepelnek.
