Az, hogy a Nickelodeon csatorna kiskamaszokat megcélzó műsorai a kilencvenes, illetve a korai kétezres években szexualizáltak voltak, nem tűnt fel sem a stúdiók előszobáiban tartózkodó szülőknek, sem a nézők millióinak. Hogy emeljük a tétet: a csatorna műsoraiban három elítélt pedofil is dolgozott: az egyikük Bryan Peck beszédtréner volt, aki játszott is a csatorna szkeccsekre épülő műsoraiban. Ő volt Ubi fiú, aki lyukakon keresztül uborkákat dugott be a fal másik oldalán álló gyerekszereplőknek.
Erről nem is jutott eszébe a stúdió hátsó részében üldögélő szülőknek, sem a felnőttek millióinak, hogy ez pornófilmes toposz, és az sem zavart sokáig senkit, hogy Nagy Orr kapitány bizarr módon lehapcizza a lányok arcát. Az, hogy mindezt gyerekeknek forgatták, gyerekekkel, több mint meghökkentő. Amikor házkutatást tartottak Bryan Peck lakásán, nemcsak egy bohócot ábrázoló festményt találtak nála, amit John Wayne Gacy, a sorozatgyilkos készített, hanem leveleket is. Bryan Peck levelezett John Wayne Gacyvel, a „gyilkos bohócként” ismert bűnözővel, akit 33 fiú és férfi megölése miatt ítéltek el, majd végeztek ki.
Hogyan tudott mindez megtörténni? Hogy tudta évtizedeken át terrorizálni Schneider a gyerekeket és a felnőtt munkatársait, és miért csak 2018-ban, a MeToo-mozgalom előretörésével vágták ki a Nickelodeontól, jóval azután, hogy közismert lett, hogy az alkalmazottai között pedofilok is voltak? Az is felfoghatatlan, hogy miután Peck a rémtettei után börtönbe került, szabadulásakor azonnal felvette őt a Disney Channel. A tárgyalásakor támogató levelek tucatjait kapta Hollywood befolyásos személyiségeitől, színészeitől, akik kiálltak mellette, Dan Schneider pedig továbbra is nagy jelentőségű producer maradhatott a Nickelodeonnál.
Voltak, akik generációs élményként hivatkoztak a Sok hűhóra, az Amanda Show-ra, és csak akkor esett le nekik, hogy min nőttek fel, amikor a neten terjedni kezdett egy virális videó, amelyben Schneider gyerekműsorainak szexuálisan motivált jeleneteit vágták össze.
Az, hogy gyerekműsorokban dolgozhatott Jason Michael Handy produkciós asszisztens, aki „teljes értékű pedofil”-ként jellemzi magát, és aki szexuális tartalmú videókat és képeket küldött a gyerekeknek, nos, ez sem érte el a kétezres évek elején a média ingerküszöbét. A sorozat nem tudta kamera elé ültetni Dan Schneidert, aki csak sajtónyilatkozatokat küldött a produkciónak. Schneiderre nem tudtak rábizonyítani közvetlen szexuális zaklatást, ugyanakkor ő hozta létre és működtette azt a rendszert, amely számos gyerekszínésznek okozott traumatikus élményt. A gyerekek semmilyen extrém kérésre nem mondhattak nemet, különben kirúgták volna őket a produkcióból.
Az egyik visszatérő alapvicc az volt, hogy valami ráfröccsent a gyerekek testére, arcára, de a gyerekeknek vállalniuk kellett az ebből származó megalázó helyzeteket. Dan Schneider állandóan masszíroztatta magát a kollégáival, olyan „kihívásokra” vette rá őket, hogy X időn belül egyenek meg hatalmas adag fagylaltot, vagy kapják el a szobában röpködő legyeket. A színészeket és a többi stábtagot traumatizálta ez a munkahelyi légkör.
A gyerekekről nem beszélve, akik amúgy is kiszolgáltatottak a felnőtteknek, bíznak bennük, és ezt a katonás forgatási rendben dolgozó, teljesítménycentrikus produkciók a végletekig kihasználták.
Dan Schneider Amanda Bynes egyik karakterét Penelope Tayntnek nevezte el. A gyerekek és a felnőttek egy része sem tudta, hogy a taint egy férfi erogén zóna, és ezt Dan Schneider be is vallotta az íróknak, de amikor mások erre rákérdeztek, tagadta. Bynes a 2000-es évek végétől kezdve kábítószer-függőséggel és mentális problémákkal küzdött, 2013-tól 2022 márciusáig gondnokság alá helyezték, 2023-tól pedig manikűrösként dolgozik.
A sorozat bemutatása előtt Dan Schneider közleményt adott ki, melyben azt állította, hogy a csatornánál mindig minden a producerek jóváhagyásával történt. Azaz szétterítette a felelősséget. Elismerte, hogy illetlenül viselkedett a stábbal szemben, és bocsánatot is kért tőlük, amiért kellemetlenül kellett magukat érezniük. Drake Bell gyerekszínész szexuális zaklatása kapcsán azt állította, hogy nem ő vette fel Brian Pecket, és hogy segített Bell anyjának felkészülni a bíróság előtti szereplésre. Elmondta, hogy megdöbbent azon is, amikor Brian Pecket a szabadulása után a Disney Channel alkalmazásába vette.
A történet legszánalmasabb momentuma az, hogy 2024 májusában Schneider beperelte a dokusorozat készítőit a jó hírneve megsértése miatt, mert szerinte olyan fényben tüntették fel őt, mintha ő maga is gyerekmolesztáló lett volna. Ha nem is volt az, de olyan légkört teremtett, amely évtizedeken keresztül traumatizálta a gyerekszínészeket és azok családtagjait.
Csend a forgatáson – A gyerektévé sötét oldala
amerikai dokumentumsorozat
MAX
Rendező: Mary Robertson, Emma Schwartz