Igazi kalandokat követhetünk figyelemmel az ólomöntés, a palánkvárak, a boszorkányröptetés, a lovagok és fejedelmek korából, mai felfedezőkkel és a modern technológia segítségével.
Rejtélyekről vallanak a romok
Vadon János maga is bevallottan „várimádó”, így a csatorna keresve sem találhatott volna jobb partnert arra, hogy bemutassa Magyarország kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb várait Somlótól kezdve Ónodon át egészen Boldogkőig, néhol a legendás Rockenbauer-túra, a Másfél millió lépés Magyarországon ösvényein.
Helyi szakértők, várbarátok, várkapitányok is megszólalnak a sorozatban, így a velük folytatott beszélgetések során feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de számtalan máig magyarázatra váró rejtély is előkerül: titkos alagutakról, legendás vitézekről vagy hogy mi köze az i. sz. 121-ben vértanúhalált halt Szent Fausztinusnak II. Rákóczi Ferenchez. Hazafik és hazaárulók, pénzverők és pénzhamisítók történetei bontakoznak ki, de a Júdás-bölcső, a nagy somoskői vonatrablás és a legrégebbi magyar harang titkaira is fény derül a Várfoglalók stábját követve. A sorozat összesen 20 erődítményt mutat be közelebbről rendkívül informatív, ugyanakkor humorban gazdag stílusban.
Kiderül, milyen most Ozorai Pipó és felesége, Borbála vára, mely remek állapotban várja a látogatókat. A stáb ellátogat Tatára is, ahol az ország egyetlen vízi vára található, amelyet eredeti vizesárokrendszer övez, és Drégely vára is főszerepet kap, amelyért 1552-ben mindössze 146 magyar vitéz küzdött halálig a 12 ezres török túlerővel szemben. A Szondi György vezette maréknyi csapat végül háromnapos hősi küzdelem után elesett, de a várkapitány a mai napig a törökellenes háborúk egyik legbátrabb vitézeként ismert. A stáb elutazott Borsod megye legfiatalabb várához, Szerencsre, de a Tatabánya melletti vadregényes Vitányvár romjaihoz is felmásztak a Vértes északi lejtőjén, ahol a romokat mára már szinte teljesen benőtte az erdő.
A sorozatot ráadásul olyan 3D-s látványrajzokkal is kiegészítették, amelyek remekül példázzák, hogyan is nézhettek ki az erődítmények több száz évvel ezelőtt.
Az előkészületekkel több mint fél évet töltött el a tudományos ismeretterjesztő és természetfilmek gyártásban rendkívül járatos Filmdzsungel csapata, és végül 23 nap alatt rögzítették a felvételeket. Ezalatt több mint 5000 kilométert tettek meg gyalogosan, autóval, kenuval, kerékpárral, lovon, lovashintón vagy adott esetben szamárháton, néha kötéllel a föld alá ereszkedve vagy éppen sziklákon lógva.
Fotók: Szabó Gábor
