A Budapest Art Week olyan, 2016-ban útjára indított programsorozat, mely új lendületet, iránytűt kíván adni a képzőművészet kedvelőinek esszenciális kiegészítőjeként a Budapesti Tavaszi Fesztivál klasszikus művészeti programsorozatának.
Idén több mint 60 olyan, klasszikus és kortárs művészeti eseményt hangol össze, ajánl fel egy héten keresztül, amelyek együtt feltérképezik a képzőművészet aktuális, jelentős, pezsgő helyszíneit. A kezdeményezést az a felismerés indította útjára, hogy a művészeti intézmények a prezentációs funkciójuk mellett ? az aktuális igényekhez is igazodva ? működésük hangsúlyait egyre inkább a közösségteremtő szerepükre is helyezzék. Az együttműködő intézmények ? múzeumok, galériák, közösségi helyek, műtermek ? saját eseményeik mellé a Budapest Art Week keretében közösségépítő beszélgetéseket, közönségtalálkozókat, múzeumpedagógiai programokat szerveznek, amelyek személyes találkozásokra is alkalmat adnak.
A Bűvös, szürreális, titokzatos elnevezésű galériatúra egyik állomása a Platán Galéria, ahol Szymon Rogiński és Rácmolnár Milán Recognition című kiállítása látható a Budapest Fotó Fesztivál keretében
A Recognition eddig ismeretlen vidékre való utazásra hívja a látogatókat, ahol a látszólag ismerős helyszínek és tárgyak feltárják összetett és megnyerő tulajdonságaikat. Olyan, a sci-fire és híres összeesküvés-elméletekre nosztalgikusan kikacsintó, rejtélyekkel teli világba lépünk be, amely csak itt létezik egy fiktív nyomozás anyagait alkotó fényképek fúziójaként. A pontos időpont és helyszínek nélküli, vizuális történet az űrre irányuló kamerától a laboratóriumi dokumentációkig csak néhány támpontot ad, teret engedve a találgatásnak.
Szymon Rogiński lengyel és Rácmolnár Milán magyar művészek közösen alkotnak narratívát sejtelmes helyekről, eseményekről és tárgyakról, miközben mindegyikük a rejtélyes történet kirakósjátékának más-más darabkáját fedi fel. A művészek beavatkozása a tájképekbe vagy a tárgyakon eszközölt apró változtatások kiragadják azokat a mindennapi tapasztalatok biztonságos és racionális atmoszférájából, egyenesen áthelyezve őket a megmagyarázhatatlan események nyugtalanító világába.
Képek, amelyek valami megfoghatatlant mutatnak, fényeffektusok, amelyek csak megerősítik a rejtélyesség légkörét ? a képek látószögének furcsasága, a helyzethez nem illő apró elemek gyanakvást keltenek. A fotográfia különleges helyzete és dokumentarista médiumként való elismerése megbízhatóságot kölcsönöz neki a társadalom szemében, hiszen a médiában realisztikusan festi le a mindennapi életet. Ezzel szemben a fotómontázs műfaja alig 30 évvel fiatalabb, és használata, először a sötétkamrákban, majd a jóval fejlettebb és hatékonyabb digitális képszerkesztési eljárások által, szintén széles körben elterjedt.
?A legtöbb képem éjszaka készül, mert olyankor jobban szeretem a színeket és a fényeket. Keveset utómunkázom a fotókon, egy picit korrigálom a színeket, de nem nagyon szoktam belenyúlni? ? nyilatkozta a tárlatról Szymon Rogiński.
A művészeti galériák ?ezer? arca elnevezésű galériatúra a művészetkedvelők és a műgyűjtők törzshelyeire kalauzolja a látogatókat. A galeristáktól bátran lehet kérdezni a művészetmenedzsmentről és a műkereskedelem világáról is, mindezt természetesen magával ragadó kiállítások kíséretében. Az állomások között szerepel a Virág Judit Galéria is, ahol Radák Eszter festőművész legújabb kiállítása látható.
Radák Eszter, a vérbeli kolorista
A művész Négy évszak, ha még egyáltalán van olyan? című önálló kiállításán az utóbbi három évben készült munkáit mutatja be. Radák Eszter művészete eredendően az amerikai és a brit pop arttal rokon, művei a hűvösen ironikus urbánus festészet kiváló példái, melyek művészettörténeti utalásokban és toposzokban gazdagok. David Hockney világa továbbra is megihleti, de a pop művészek letisztult formalitásán túl Radák Eszter egy sokkal komplexebb világot tár nézője elé. Klasszikus olajfestés-technikát alkalmazó táblaképeinek szerkezetén gyakran a régi mesterek hármas tagolású, perspektivikus szerkesztési elve köszön vissza, néhol pedig kizárólag síkban fest. Kiindulópontja és fókusza mindig a valóság, jelen esetben itthon vagy valahol Európában. Legújabb munkáin a színtan segítségével arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, mennyire jellegzetesek Európa tájainak évszakos színakkordjai.
Városképeinek, kertjeinek és tájképeinek kompozícióit, belső tereket idéző műveit különös nézőpontok és kivágatok, meglepő részletkiemelések, furcsa horizont- és perspektívaváltások jellemzik, alkalmazva a fotólátás sablonjait. Személyes emlékeket feltáró, mégis időtlennek tűnő képeinek dekoratív felületét ? melyek könnyen lehetnének a kollektív emlékezet színterei is ? bravúros aprólékossággal, szinte szövetszerűen dolgozza ki. Művei egyszerre érzelmesek és érzékiek, a nézőjükhöz szólnak, néhol gyermekien romantikusak. Radák Eszter vérbeli kolorista, akinek a festői pályafutását konzekvensen fémjelzik életigenlő, vibráló színei, melyek tökéletes összhangban állnak a már védjegyévé vált ironikus és találó címadásaival.
A kiállítás kurátora, Hársfalvi Magdolna a tárlatról így fogalmazott: ?Eszternek fontos, hogy a kortárs jelenségekre reflektáljon. Rendkívül nagytudású művész, művészettörténész, vérbeli kolorista. Ha megnézzük a képeit közelebbről, akkor első látásra egy felfokozott színvilágú tájat látunk, de ezen túllépve megfigyelhetjük, hogy előszeretettel alkalmazza a színtant azáltal, hogy különböző síkokra osztja a teret és játszik a komplementer színekkel. A frappáns címek nagyon fontosak a művészetében, az ábrázolás a címekkel együtt válik igazán őszinte világgá.?
A programok megtekinthetők az alábbi linken: http://bpartweek.hu/hu/magyar/
Fotók: Csákvári Zsigmond
Kultúra.hu/BpArtWeek
