Indul a kézművesség stratégiája - VIDEÓ
A Nemzeti Vidékstratégia részeként elkészült Mesterségem címere ? a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája című anyag megfogalmazza azokat a célokat és feladatokat, amelyeket a következő években meg kell valósítani ahhoz, hogy a népi kézművesség a hagyományos értékek megőrzése mellett segítse a vidék társadalmi, gazdasági, turisztikai fellendülését.
Ennek érdekében kilenc feladatot határoztak meg: számos teendő akad a fesztiválok háza táján, például jogszabályban kellene előírni, hogy közterületen csak zsűrizett termékeket lehessen árusítani. A népművészeti oktatás területén az óvodától a szakmai mesterkurzusig lépéseket kell tenni, szükség van jogszabályok és adóterhek átgondolására, a közösségi színterek működési feltételeinek javítására. Továbbá Kincseskamra néven helyi termékeket forgalmazó bolthálózatot kell létrehozni, ahol a 40-50 kilométeren belül készült portékákat lehet majd árusítani, meg kell könnyíteni az alapanyag-termelést és -értékesítést, a népi kézművességet a falusi turizmus hangsúlyosabb részévé kell tenni, végül kampány keretein belül kell felhívni a lakosság figyelmét a kézművesség stratégiájára.
A Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek és a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség munkatársai tavaly ősszel kezdték el a népi kézművesség helyzetének felmérését, a problémák, a feladatok megfogalmazását és a megoldások kidolgozását a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából.
Példamutató, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium egy másik tárca háttérintézményét kérte fel a stratégia megalkotására ? utalt a tájékoztatónak is helyet adó Hagyományok Háza szerepére Halász János. ?A népi kézművesség mint vidéken megjelenő tevékenységi forma egyszerre kulturális és gazdasági tevékenység. A stratégia a népi kézművesség gazdasági hasznához járul hozzá, annak strukturális feltételeit teremti meg? ? mondta el az államtitkár. A meglévő tudás és képesség a stratégia segítségével eladhatóvá válhat, amellett, hogy a nemzeti identitástudat lényeges alkotóeleme is erősödhet a célok megvalósításával. Hozzátette: a terület a versenyképességet és a munkahelyteremtést is segítheti a jogi keretek megalkotásával.
A készülő népfőiskolai program és a már elkészült Nemzeti Lovas Program sorába illeszkedik a kézművesség stratégiája ? mondta el V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A stratégia megalkotását annak európai keretek közé emelése kell, hogy kövesse ? cél, hogy a néphagyományok őrzése európai szinten is kiemelt figyelmet kapjon. Hozzátette: a stratégia a szegregáció és a szegénység elleni küzdelem része is lehet, a kézművesség ugyanis közösségépítő szereppel bír.
Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani műhelyének tárvezetője mutatta be a stratégiát. Elmondta: konzorciumi partnerek segítségével, 55 szakértő bevonásával, több civil szervezet részvételével készült el január 31-ére a stratégia. Ennek folyamán térkép készült a népművészeti alkotók lakhelyérő, melyből kiderült, hogy a hagyományok eredetének és ápolásának helye már nem egyezik meg, a népművészettel foglalkozó intézmények működési feltételeit javítani kell, a kézműves alkotók kapcsolata a falusi turizmussal esetleges. A kutatások alapján állt össze a jogi, gazdasági problémák jegyzéke: változtatni kell az adószabályokon, illetve megoldást kell találni a telephelyengedélyek sürgető problémájára is. Beszprémy Katalin hozzátette: fontos lenne, hogy az eddig elért eredményeket megvédjék, például, hogy minőségi kritériumok különböztessék meg az eredeti matyó kézműves termékeket a nem hagyományostól, vagy ahogy az a Busójárásnál már működik: zsűri határozza meg, mely maszkokkal lehet felvonulni a programban. Javítani kellene alapanyag-termelést is, ma ugyanis hiánycikként tartják számon például a lent és a kendert. Az utánpótlás érdekében az oktatás kiszélesítését is szorgalmazni kell, valamint támogató pályázati kiírásokra is szükség lenne ? Nyugat-Európa több országában ösztöndíj-rendszert alakítottak ki: bizonyos mennyiségű termék fejében ott támogatás jár.
A stratégia elkészítésekor a jó példákat is összeírták, ilyen többek között a Nagyapám Háza-program, a Vőfélytalálkozó, a Vendel napi búcsú Magyarlukafán, a határ menti együttműködések Zala megyében, vagy a Művészetek Völgye vidékfejlesztő erejű hatásai. Ehhez támogató jogi háttérre van szükség a közösségi színterek biztonságos együttműködése, a népi kézművesség széleskörű megnyilvánulása érdekében.
(Forrás, fotó: Kultúra.hu)