A veszteség és a túlélés spanyol dokumentumai

Április 4-én a La Chana című film egy legendás flamencotáncosnő történetét mutatja be, aki a legnagyobb hírnévből a névtelenség homályába süllyedt.  A La Chana néven ismert autodidakta flamencotáncosnő, Antonia Santiago Amador nyugodt életet él Katalóniában. 1960 és 1980 között ő volt a flamenco világának egyik legkiemelkedőbb csillaga mindenkit meglepő, újszerű és virtuóz stílusának, valamint találékony ritmushasználatának köszönhetően. Peter Sellers, akivel korábban együtt szerepelt a The Bobo (1967) című filmben, Hollywoodba hívta. Majd hirtelen, karrierje csúcsán eltűnt a színről. A több tízévnyi tánc megviselte testét. Lucija Stojevic rendezőnő érzékeny megfigyelőként kíséri a főszereplőt.  Az érzéki, sebezhető, ugyanakkor legyőzhetetlenséget sugárzó La Chana szenvedélyének legmélyebb rétegeibe vezet be, amikor huszonöt év szünet után visszatér a színpadra.

Egy héttel később A Bilbao család című dokumentumfilm válik elérhetővé. A fiatal rendező, Pedro Speroni Rancho című első egész estés dokumentumfilmjével már bebizonyította, milyen érzékenyen képes megközelíteni a börtönben élők megrázó valóságát. A film készítése alatt a fogvatartottak egyikével, Ivánnal kialakult személyes kapcsolata lehetővé tette számára, hogy elkísérje őt a börtönévek után kezdődő útján, amikor visszatérve régi életéhez újból találkozik családjával. Ezt az időszakot mutatja be ez a különös érzékenységű dokumentumfilm.

A Light Falls Vertical április 18-án látható. A Kanári-szigeteken élő Ernesto felkeresi Efthymia Zymvragaki filmrendezőt, megvallva saját bántalmazó mivoltát, és felajánlja neki, hogy készítsen filmet az életéről. Ernesto története arra indítja, hogy szembenézzen saját családja múltjával, amit már két évtizede, szülőföldjével együtt a háta mögött hagyott. A rendezőnő első filmjében bátran, egyes szám első személyben közelíti meg a társadalomban oly nagy súllyal jelen lévő erőszak kérdéskörét, azzal a céllal, hogy árnyalt és intim képet fessen róla.

A sorozat záródarabja az április 25-én debütáló Kedves Sara. A dokumentumfilm rendezője, Patricia Franquesa és Afganisztán első női taxisofőrje, Sara között kibontakozó kapcsolat egy olyan barátság történeteként rajzolódik ki előttünk, amelyben a dokumentumfilm főszereplője mindig a kamera mögött álló ember – és ezáltal a néző – tekintetét keresi, hozzá szól. Ez a magabiztos és erős nő tudja, hogy életével történelmet ír. A film egy megingathatatlan nő erejét mutatja be, aki képes áttörni a patriarchális társadalom által felállított korlátokat.

A DocsBarcelona fesztivállal együttműködésben látható filmek csütörtökönként 10 órától publikálásukat követően 96 órán keresztül, a következő hétfő 10 óráig láthatók a Cervantes Intézet Vimeo-csatornáján.