A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ megalakulásával, valamint az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban címet viselő programsorozattal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Demeter Szilárd főigazgató.

Csák János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetője
Csák János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetője. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központba 2024. július 1-jétől hat közintézményt integrálnak, amelynek része lesz a Magyar Nemzeti Múzeum mellett az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum is. Az érintett öt múzeum és a könyvtár a központ tagintézményeiként, e minőségüket feltüntetve, elnevezésüket viszont megőrizve működik a továbbiakban.

Ahogy Csák János miniszter rámutatott, már 1100 éve élünk a Kárpát-medencében, így nagy a felelősségünk, hogy milyen válaszokat adunk a jelen kihívásaira. A magyar történelem egyik legnagyobb tanulsága, hogy nem tekintjük magunkat a történelem áldozatainak, sokkal inkább vagyunk túlélők. Identitás és szuverenitás nélkül viszont nincs cselekvőképesség, ezért fontos lépés a központ létrehozása. Mivel azt az intellektuális és gyűjteményi gazdagságot, amely ezeknek a közgyűjteményeknek a kezében van, a lehető leghatékonyabb módon kell átadni a következő generációknak, ehhez pedig egyszerű, átlátható és arányos működés és kommunikáció szükséges. 

DBZOL20240502001.jpg
Závogyán Magdolna, Csák János és Demeter Szilárd. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Ennek jegyében szervezték meg az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban címet viselő programsorozatot is, amely az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéhez kapcsolódóan indul el a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával. Csák János szerint a program során meg kell mutatni, milyen szervesen illeszkedik Magyarország az Európai Unióba, ugyanakkor Klebelsberg Kunó örököseiként arra kell törekedni, hogy más nemzetek szellemi kincseinek behozatala mellett a magyar kultúra gyümölcsei is minél szélesebb rétegekhez jussanak el. Beszédében megemlékezett a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítójáról, a 270 éve született Széchényi Ferencről is, aki éppen 222 éve ajánlotta fel könyvtárát, kézirattárát, térképtárát a nemzetnek.

Később Demeter Szilárd főigazgató vette át a szót, aki elmondta, hogy az elmúlt néhány hónapban elkezdték feltárni azokat a problémákat, amelyek az egész közgyűjteményi szcénára érvényesek. Szerinte a központ létrejötte nemcsak a hat tagintézmény érdeke, de a teljes közgyűjteményi területre hatással kell lennie. Ennek érdekében egyeztetéseket folytatott különböző múzeumszakmai szervezetekkel, többek között az ICOM-mal (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa – a szerk.), a Pulszky Társasággal, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségével, valamint az Országos Közgyűjtemények Szövetségével. Együttműködési lehetőségeket keresnek az MTA-val, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal is, a központ hivatalos megalakulása után pedig a Nemzeti Múzeum körüli egyetemekkel is szeretnének szorosabb kapcsolatot kialakítani.

BM_20240502 (5).JPG
Demeter Szilárd főigazgató. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu

Kiemelte, hogy a központ tagintézményei az integráció után sem vesztik majd el egyéni karakterüket, szakmai autonómiájukat. Azt reméli, hogy az együttműködéséből olyan rendezvények és programok jönnek létre, amelyek bizonyítják, hogy a központ több, mint a hat tagintézmény matematikai összege. A folyamatot Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum korábbi igazgatója integrációért felelős szakmai igazgatóként koordinálja majd.

Ősszel tervezik annak az átfogó fejlesztési stratégiának a létrehozását, amely az előzetes felmérések szerint 1200–1300 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztési igényt is tartalmaz majd. Ugyanakkor több olyan szakmai szempontot is említett, amelyek fejlesztése nem tűr halasztást, ilyen például a restaurátori munkatársak körülményeinek javítása, az utánpótlásképzés, a közgyűjteményi raktározási problémák megoldása, de a gyűjteményi munka digitalizációja is.

Csák Jánoshoz kapcsolódóan arra is felhívta a figyelmet, hogy a kommunikációs tér jelentősen megváltozott: a lineáris kommunikációt a közösségi platformok térnyerésével a szimultán kommunikáció váltotta fel, ami szerinte nem sokrétűvé, hanem káoszossá és zajossá tette a párbeszédet. Ebben a hangzavarban kell megtalálni azokat a hordozóeszközöket, amelyekkel meg lehet mutatni a közgyűjteményi értékeket.  Szerinte a központ elsődleges feladata, hogy láthatóvá tegye azt a hihetetlen mennyiségű kincset, amelyet a közgyűjtemények őriznek, valamint hogy folyamatosan adaptálódni tudjanak nemcsak a kommunikációs, de a szakmai kihívásokhoz is.

A Magyar Nemzeti Múzeum a bejelentéssel egy időben jelképesen zászlót bontott, ikonikus homlokzatára kikerült a programsorozat jelképe és az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban jelmondat magyar nyelvű és angol változata.