A 65 éves rendező nemrégiben jelentette be, hogy a filmkészítés eszközeivel kívánja megjeleníteni azt a pillanatot, amikor Jézus megjósolja, hogy az egyik apostol el fogja árulni. Greenaway azonban nem csak ennyire vállalkozik: Jézus történetét a tanítványok gondolatain keresztül - miközben megpróbálják kitalálni, melyikük az áruló - mutatja be születésétől kereszthaláláig. Greenaway áprilisban és májusban látható projektje nagy vihart kavarhat: a maestro a tervek szerint a refektórium falára vetíti majd Krisztus nemi szervét és a keresztrefeszítésnél meztelenül ábrázolt Jézust. "Sokan istenkáromlásnak fogják tekinteni" - mondta Greenaway.
A projekt része annak a kísérletnek, amelyben Greenaway megpróbálja életre kelteni a világ legnagyobb festményeit: tervei közt Picasso Guernica, Monet Vízililiomok című műve, és New Yorkban Jackson Pollock egyik alkotása szerepel. Már a Vatikánnál is érdeklődött, hogy vetíthetne-e Michelangelo Az utolsó ítélet című művére, amely a Sixtus-kápolnában látható. A projekt 2006-ban indult, amikor Greenaway Amszterdamban Rembrandt Éjjeli őrjárat vagy más néven Frans Banning Cocq kapitány milíciája című képét próbálta "mozgásra bírni". Az előadás kakaskukorékolással kezdődött hajnalban, az alakokon fények játszottak, és emberi hangok hallatszottak. Az éjféli harangok megszólalása előtt volt még robbanás, tűzvész és eső is. "Leégettük, elárasztottuk vízzel és vérrel borítottuk, de ha most valaki odamegy, teljesen sértetlenül fogja találni" - mondta a rendező.
"Azt akarom, hogy az emberek újra a művészetre tekintsenek. A legtöbben vizuális analfabéták. 11 éves kor után a gyerekek szinte csak szövegekkel foglalkoznak, miközben a vizuális művészetet egyszerűen csak díszítő hatásúnak és szórakoztatónak tartják." Greenaway nem csügged, és már Veronese Kánai menyegző és Velázquez Az udvarhölgyek című alkotásának újraértelmezéséről is tárgyal. A Guernicát Madridból a bilbaói Guggenheimba akarja vinni.
Tervei azonban megosztják a művészet világát. "Őszintén szólva nem értem, hogyan javíthatna bármilyen filmkészítő azokon a képeken, amelyek már régóta nagy hatással vannak az emberekre. A római Központi Restaurációs Intézet (Az utolsó vacsora-projekt felügyelője) teljesen megőrült, hogy ezt megengedi. Nem lehet megjósolni, milyen hatással lesz erre a rendkívül érzékeny képre" - véli Brian Sewell kritikus. Martin Kemp, az Oxford Egyetem történelemprofesszora, Da Vinci-szakértő szerint azonban a festő helyeselné a tervet. "Greenaway nagyon jól érti, hogyan dolgoznak a festők, amit nem lehet minden filmrendezőről elmondani. Nem kell haragudni rá. Ha Leonardo itt lenne, lelkesedne a mozgó képekért. Az embernek az az érzése, hogy ő is azt akarta, hogy a festményei életre keljenek."
Greenaway tervei alapján Jézus feje mögött jönne fel a Nap, és fény esne a híres kézmozdulatra, az "összetartozás szimfóniáját keltve." A tanítványok asztalán lévő tárgyakat csillagképként a plafonra vetítené, és a hétperces előadás csúcspontja az lenne, amikor a fény lassan elhalványul a csoport felett, és a tanítványok árnyéka végigkúszik a padlón. A festmény törékenysége miatt egyszerre csak 25 ember nézheti meg az előadást, viszont ezer ismétlésre van lehetőség. "Az elképzelés kapcsolatot akar teremteni a 8000 éves művészet és a 112 éves mozi között. Ellenzőink azt mondják, hogy Leonardo da Vincit nem kellene filmmé alakítani, de a lehetséges esztétikai küzdelem nagyon izgalmas" - mondta Greenaway.
Már sok művész próbálta interpretálni Leonardo mesterművét, de még egyikük sem kapott engedélyt arra, hogy az igazi festményt használja kiindulópontként. Sam Taylor-Wood fényképén (Wrecked) félmeztelen nővel helyettesítette Jézust. Chris Ofili A felső szoba című alkotásában 13 díszes majomfestményt használt, amelyet részben elefánttrágyából készített. A skót Stuart Duffin 4,2 méteres olajfestményén modern alakokkal helyettesítette a tanítványokat.
