"A mai korba próbáltuk beemelni Kempelen alakját interaktív művekkel, illetve eredeti, történeti tárgyakkal" - hangsúlyozta Mélyi József, a kiállítás kurátora, a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón pénteken. Mint mondta, a tárlat széleskörű együttműködésben jött létre. Ennek "tengelyét" a németországi szövetségi kulturális alapítvány Bipolar projektje és a németországi magyar kulturális évad, az Ungarische Akzent közötti kooperáció alkotta, amelynek keretében júniusban a kiállítást Karlsruhéban is bemutatják.
Ismertetése szerint a szervezők szorosan együttműködtek a bécsi Kempelen Archívummal, számos múzeum adta kölcsön féltve őrzött kincseit, így Münchenből érkezett az eredeti beszélőgép, amely a tárlat legértékesebb darabja. Mélyi József érdekességként említette, hogy az Orvostörténeti Múzeum kölcsönadott két, 18. századi viaszmodellt - a tüdő és gége makettje II. József rendelésére készült.
"A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi adatbázisokban Kempelenre vonatkozó információt kutatott. Sok olyan, 18-19. században bejegyzett szabadalomra bukkantak, amelyek a polihisztort említik, ezzel is bizonyítva, hogy Kempelen gondolatai milyen fontosak voltak az utókor számára is" - mondta. Mélyi József tájékoztatása szerint a kiállítás önkéntes segítői között volt Kempelen Ákos informatikus, a legfiatalabb Kempelen-leszármazott is.
A kiállításon Kempelen Farkas (1734-1804) mint tudós, mérnök, művész, mutatványos, hivatalnok és magánember jelenik meg. A látogatók képet kapnak a kor Habsburg Birodalmáról, betekintést nyernek Magyarország és Közép-Európa művelődéstörténetébe, megismerhetik a korszak tudományos életét. A tárlaton felvonultatják azokat a médiaművészeti alkotásokat is, amelyeket gondolatai ihlettek meg.
"Ezek egy része kifejezetten a kiállításra készült" - mondta a kurátor, megemlítve, hogy Csörgő Attila kockadobáló gépe nem készült el a megnyitóra. Szavai szerint "egy hihetetlenül bonyolult szerkezetről" van szó, amelyet a szervezők reményei szerint, ha némi késéssel is, de bemutatnak a tárlaton.
Az 1769-ben, Kempelen által megépített sakkautomata körbeutazta Európát és Amerikát, játékával mindenütt elkápráztatva az érdeklődőket. A gépezet olyan hírességek ellen játszott, mint Napóleon vagy Benjamin Franklin, titkáról pedig többek között Edgar Allan Poe is értekezett. 1854-ben a philadelphiai Kínai Múzeumban kitört tűzvészben a sakkozógép megsemmisült.
A Kempelen - Ember a gépben című tárlatot május 28-ig tekinthetik meg a látogatók a Műcsarnokban.
A megnyitóra Los Angelesből Budapestre érkezett a bűvészkellékek és varázsdobozok építőjeként világhírűvé vált John Gaughan is. "Kempelen Farkas eredeti sakkozógépének pontos mása az a szerkezet, amely a a Műcsarnok új kiállításán látható" - mondta pénteken a helyszínen John Gaughan, akinek 150 év múltán sikerült rekonstruálnia a "Törököt".
A szerkezet mind működésben, mind a felhasznált anyagok tekintetében az eredeti pontos mása - közölte az alkotó a szűk körű sajtóbeszélgetésen, hozzátéve: még olyan elemek elkészítéséhez is korabeli anyagokat és technológiákat alkalmazott, amelyeket nem láthat a közönség.
John Gaughan, aki bűvészkellékek és varázsdobozok építőjeként, illuzionista-látványkreációk megálmodójaként vált világhírűvé, Los Angelesből érkezett Budapestre. Olyan bűvészekkel dolgozott együtt, mint David Copperfield. Több hollywoodi és Broadway-produkció (Forrest Gump, Szépség és Szörnyeteg) speciális effektusainak szakértője volt. Nevéhez fűződik Elton John, Ozzy Osborne, Michael Jackson, Cher, Barbara Streisand koncertjeinek látványterve.
Mint elmondta, kedvtelésből kezdte el építgetni a turbános török alakjában megjelenő sakkozógépet, amelynek rekonstruálására 35 év ment el az életéből. A gépnek négy változata született, s mindig, amikor új információhoz jutott, módosított a szerkezeten - tette hozzá. John Gaughan ismertetése szerint Kempelen Farkas (1734-1804) sakk-automatája több mint 800 könyv, cikk, tanulmány, színdarab szerzőjét ihlette meg az idők folyamán.
Érdekességként szólt arról, hogy senkinek sem sikerült annak idején pontosan megfigyelnie, hogyan működött a sakk-automata, amelyet - mint megjegyezte - a korabeli sajtó nem sakk-, hanem gondolkodógépként emlegetett. John Gaughan elmondta: Kempelen eredeti szerkezetéből fennmaradt a pantográf (műszaki rajzok, ábrák tetszés szerinti nagyságban való másolására szolgáló műszer) és a belső sakktábla, amelyen a négyzeteket behatároló vonalak nem egyenesek, hanem kissé íveltek.
Hangsúlyozta, hogy a gép belsejében egykor nem egy törpe, hanem egy átlagos testalkatú felnőtt személy rejtőzött. Hogy hogyan fért el, ez a szerkezet trükkje, amit nem szabad elárulni - tette hozzá John Gaughan. Meggyőződése szerint ugyanis, ha felfedik egy mutatvány titkát, az mindig csalódást kelt. A sakk-automata "tervrajzának bemutatása után Kempelen már senkit sem érdekelne és neve hamarosan feledésbe merülne" - mondta.
John Gaughan kiemelte: Magyarországon nincs túl nagy tekintélye Kempelennek, akit csupán illuzionistának hisznek, noha ennél sokkal több volt, akár az ipari forradalom elindítójának is tarthatjuk.
(Múlt-kor/MTI)
