Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből való dísz- és használati tárgyakon a természet, az élővilág és az ezzel összhangban lévő ősi tevékenység, a vadászat több évszázadon átívelő lenyomata köszön vissza – hangsúlyozta Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Kiemelte, hogy az ilyen tárlatok alkalmával a gyűjteményből a jól ismert „sztártárgyakon” túl különlegességek is előkerülnek, a mostani kiállításon látható műtárgyak közül több is komoly restaurálási munka után kerül a közönség elé.
Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállításból egyebek mellett kiderül az is: a vadászat mint a szabadidő eltöltésének sajátos formája nemcsak az előkelőkre volt jellemző, hanem a nagy- és középpolgárság is előszeretettel űzte ezt a tevékenységet, erről tanúskodnak a Zsolnay-tárgyak a kiállításban.
A vadászattal nagyon szoros kapcsolatban álló reprezentatív műtárgyakat láthat a közönség, de néhány tárgyon keresztül a kiállítás bemutatja az európai kerámiaművészet legfontosabb műhelyeit és alkotóit is – hangsúlyozta Radványi Diána, a kiállítás kurátora.
Felhívta a figyelmet egyebek mellett a legkorábbi darabra, egy 17. századból való nagyméretű fajansztálra, amely a vadászat istennője, Diana és Akteon történetét sűríti bele egyetlen képbe. Látható a kiállításon egy a tatai fajanszmanufaktúrában készült tálca, VI. Károly császár vadászétkészletének egyik levesestálja, valamint az iglói keménycserépgyárból származó levesestál is, de bemutatják az IMM-gyűjtemény csúcsdarabjainak számító két szelencét is, amelyek a meisseni porcelángyárban készültek.
Mint Cselovszki Zoltán a megnyitón elmondta, a december 31-ig nyitva tartó tárlatot múzeumpedagógiai programok is kísérik.
Képek forrása: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Facebook-oldala
