"A leleteket az imperializmus idején vitték ki az országból. De az imperializmus korszakának már vége" - véli Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője. Egyiptom panasza nem egyedülálló: Olaszország és Görögország is vissza akarja szerezni az illegálisan kivitt ókori leleteket. Egyiptom esetében azonban a vita nem csak a régészeti leletekről szól. A kairói szakemberek szerint Németország hozzáállása azt bizonyítja, hogy nem mutatnak kellő tiszteletet az egyiptomi kultúra iránt.
Nofertiti Egyiptom egész lakosságának szívügyévé vált, az eset óta tévéműsorok és újságok sokasága foglalkozik a mellszobor visszaadásának témájával. "Azok az emberek felháborítóan viselkednek. Már így is magas a vérnyomásom, és ez az ügy csak ront rajta. Azt hiszik, hogy egy rakás tolvajjal van dolguk? Ők lopták el a szobrot, nem mi" - mondta Ahmed Nabil, 29 éves szállodai alkalmazott a Bloomberg tudósítójának.
Az El Beet Betak, Egyiptom egyik népszerű talk-showja eddig 12 részt szentelt a témának. "Hogy merik vitatni a kérés jogosságát? Mi vagyunk Nofertiti leszármazottai. Ő hozzánk tartozik" - mondta Mona El-Sharqawi műsorvezető a németekkel kapcsolatban. Az újságok egyenesen Irak megszállásához hasonlították az egyiptomi leletek kivitelét. Abeer Ali, kairói táplálkozástudós szerint Nofertiti esete is azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Európa nem tiszteli az arabokat. "A nyugatiak meg akarnak fosztani minket mindentől, amire büszkék vagyunk. Megszerezték az iraki olajat, és most meg akarják szerezni az örökségünket."
Egyiptom először 1925-ben kérte Nofertiti mellszobrának visszaadását. Németország akkor beleegyezett a kérésbe, de mire mindez megvalósulhatott volna, Hitler másképp döntött, így a szobor azóta is Németországban található. Az egyiptomi kormány nemrég három hónapra szerette volna kölcsönkérni a szobrot, hogy kiállíthassák a gízai piramisok tövében 550 millió dollárból épülő Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitóján.
Áprilisban azonban Bernd Neumann, német kulturális miniszter azt mondta, hogy a szobor állapota nem teszi lehetővé a szállítást. Azt is kihangsúlyozta, hogy országa törvényesen jutott a szoborhoz, ezért Egyiptomnak nincs semmi jogalapja, hogy visszakövetelje. Németország álláspontja hónapok múlva is változatlan maradt, hiába próbált Egyiptom lobbizni. "A műalkotás tulajdonosának feladata annak eldöntése, hogy a tárgy alkalmas-e a szállításra" - véli Mechtild Kronenberg, a Német Múzeumok Szövetségének igazgatója.
Hawass, aki 2002 óta már mintegy 4000 leletet visszaszerzett, eközben a British Múzeumot is megkérte, hogy adja kölcsön a rosette-i követ Egyiptomnak. A hieroglifák megfejtésében is segítő követ 1799-ben találták meg Egyiptomban, és ma "III. György ajándékaként" Londonban látható. A British Múzeum most vizsgálja az egyiptomi kérést.
Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által 1970-ben elfogadott egyezmény arra kötelezi a tagállamokat, hogy segítsenek az ellopott vagy illegálisan exportált leletek visszaszerzésében, ha azt egy másik tagállam kéri. Egyiptom erre az egyezményre hivatkozik, mert Hawass szerint Nofertiti mellszobrát illegálisan csempészték ki az országból. "Ha nem adják kölcsön, akkor örökre visszaköveteljük."
Hawass még azzal is megfenyegette a múzeumokat, hogy "kulturális embargóval" sújtja azokat az intézményeket, amelyek visszautasítják Egyiptom kérését: például az adott múzeum munkatársai nem dolgozhatnak Egyiptomban, és az ország nem ad kölcsön nekik egyetlen művet sem.
Néhány szakértő persze megkérdőjelezi Egyiptom követelésének jogosságát az 1983 előtt talált leletekre vonatkozóan. Az egyiptomi kormány ugyanis ebben az évben hozott olyan törvényt, miszerint minden lelet az állam tulajdonát képezi. "A rosette-i kő visszakövetelésének nincs semmi jogi alapja, mert évszázadokkal ezelőtt került ki Egyiptomból. Nofertiti esetében talán van némi alap" - állítja Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem régészprofesszora.
Egyiptom kérése mögött azonban valójában az a projekt áll, amelynek céljaként szeretnék megtölteni Egyiptom 19 újonnan épített múzeumát, amelyek közül a legnagyobb, a Nagy Egyiptomi Múzeum 2012-ben nyílik meg. Nofertiti és a rosette-i kő megszerzése azonban rengeteg időt és pénzt fog felemészteni. Példa erre Olaszország, amely két évig lobbizott, mire visszakapták az illegálisan elvitt műalkotásokat a Los Angeles-i Getty Múzeumtól, Görögország pedig már 21 éve próbálja visszaszerezni az Elgin-márványokat a londoni British Múzeumtól.
