Az Esőt civil akarat hívta életre azzal a céllal, hogy a minőség jegyében a térség, illetve a hozzá valamilyen szállal kötődő irodalmárait gyűjtse egy csokorba, akiknek művei a vidék szellemiségét tükrözik. A viszonylag zárt alkotói kör miatt gyakran előfordul, hogy Jenei Gyulának jó ismerősei írásait kell javítgatnia, vagy akár átszerkesztésre visszaküldenie.
A szerzők között olyanok is megtalálhatóak, akik még sosem publikáltak, olyanok, akik a lap hasábjainak köszönhetik irodalmi berkekben való ismeretségüket, illetve olyanok is, akik már megtehetnék, hogy "nevesebb" irodalmi lap hasábjain jelenjenek meg, ugyanakkor minden idegszálukkal az Esőhöz ragaszkodnak.
A helyi szerzők művein kívül természetesen országos ismertségnek örvendő írók és költők is publikálnak a lapban, így a következő számban egyebek mellett Szív Ernő, Darvas László, Tóth Krisztina, valamint Böszörményi Gyula műveivel is találkozhatnak az olvasók.
Jenei Gyula még 1998-ban kezdte szerkeszteni az Esőt, mely azóta természetesen számos változáson ment keresztül, már csak abból kifolyólag is, hogy az internetnek, legfőképp a blogoknak köszönhetően a szerzőket már nem kell "lasszóval vadászni". "Most többen írnak, mert technikailag is könnyebben, több fórumon meg lehet ezt tenni" ? mondta a hírlapszerkesztő, hozzátéve, hogy a rengeteg szöveg közül, amellyel elárasztják, nehéz minőségre lelni, gyakran pedig idővel dől el, hogy az önjelölt írók vagy költők közül ki fut be irodalmi pályafutást. Jenei Gyula a beérkező írásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy akkor van igazán nehéz dolga a szerkesztőnek, ha egy szövegben megvan a lehetőség, hogy némi alakítással akár jó, de rossz is lehet. "Ilyen esetekben megkérem a szerkesztőbizottság egy-egy tagját, hogy véleményezze az adott írást. Nehéz és fárasztó dolog sok ízlésnek megfelelni". Az Eső elsősorban a megyében tevékenykedő szerzőkkel tud élő kapcsolatot kialakítani, tehetséggondozást végezni. A következő számban is négy olyan költő verseit közlik, akiknek művei még sosem jelentek meg nyomtatott formában.
Arra a kérdésre, hogy mi tesz jóvá egy folyóiratot, Jenei Gyula olyan példával válaszolt, mely szerint egy iskolát illetően természetesen a tanári kar minősége is sokat számít, ugyanakkor a diákok, a gyerekek tehetsége által lehet igazán színvonalas az intézmény; "ezek a folyamatok persze egymást gerjesztik".
A folyóirat sorsával kapcsolatban elmondta, arra törekszenek, hogy a trendekhez igazodva az elektronikus megjelenés felé tereljék az Esőt, és tartalmi újdonságokkal örvendeztessék meg olvasótáborukat ? ehhez azonban jelentős pénzbeli forrás szükséges.
