A Zentán született Kollár Árpád Magyarországon él. Magyar és szociológia szakon végzett a szegedi bölcsészkaron, ahol jelenleg doktori hallgató. A Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt 2010 és 2016 között. Tanulmányokat, kritikákat, esszéket is publikál. Első verseskötetéért több, debütáló szerzőnek járó díjban is részesült. A Például a madzag című kötetében a határ kiemelt fogalom, mely tágításának és szűkítésének, átjárhatóságának Kollár központi helyet ad lírájában. Nem Szarajevóban című könyve emlékekből, pontos és finom tárgyleírásokból építkezik, és miközben lírája az aprólékos megfigyeléseknek köszönhetően rendkívül személyes, a kulturális háttér árnyalt érzékeltetése e költészetet mégis egyetemes szintre emeli. Kollár Árpád legutóbb gyerekvers-válogatással állt a nagyközönség elé. A Milyen madár 2015-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve (Legjobb Gyerekkönyvíró 2014) díjat, 2016-ban pedig az IBBY (Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) dicsőséglistájára került, a világ legjobb gyerekkönyvei közé.
Kovács András Ferenc ? közismert költői jelnevén KAF ? 1984-ben szerzett magyar?francia szakos tanári diplomát. A világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselője. Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Gyakran más személyiségek álarca mögé bújva szólal meg ? ezek lehetnek hajdan-létezők vagy kitaláltak. Azonban illik rá a ?tudós költő? (poeta doctus) kategória is, de épp így nevezhetjük akár nyelvbűvésznek vagy szenvedélyes filológusnak is. Legutóbbi kötetei York napsütése zengő tombolás és Egerek könyve címmel jelentek meg. Versei szerteágazó kultúrtörténeti és művészeti utalásrendszerük miatt olykor felkészült, beavatott befogadót feltételeznek, de alapvető érzelmi és szellemi üzenetüket minden olvasó ember be tudja fogadni, aki olykor engedi magát beleveszni a végletekig kifinomult képrendszerbe, máskor meg hagyja, hogy magával ragadja őt a sodró erejű lírai beszéd.
Markó Béla legutóbbi kötetei Rekviem egy macskáért ? Esszé, publicisztika 2011?2014, Brunó, a kedves véreb ? Versek gyermekeknek és felnőtteknek és Kerítés ? Alkalmi és alkalmatlan versek 2008 ? 2015 címmel jelentek meg. A költő 1958 és 1970 között a Kézdivásárhelyi Líceum diákja volt, itt érettségizett, majd a kolozsvári Babe??Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar?francia szakon tanult. Tanári diplomáját 1974-ben szerezte meg, majd 1974 és 1976 között Marosszentannán egy általános iskolában francia nyelvet tanított. Markó Béla 1976 és 1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt, 1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni: 1993 januárjától 2011 februárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, 2004 és 2007 majd 2009 és 2012 között a román kormány miniszterelnök-helyettese volt. Kedvelt versformája a szonett, de szívesen ír gyermekverseket is.
Az irodalmi évzáró támogatója a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége, a G. Kulturális Egyesület, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa. A szerzők kötetei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak, ahol dedikálásra is sort kerítenek. A szervezők és a szerzők mindenkit szeretettel várnak a rendezvényre.
