Az irodalmi humor mestere

Egyéb

Karinthy Frigyes 1887-ben született Budapesten. Édesapja Karinthi József művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. Feleségével, Engel Karolinával négy lánygyermekük ? Elza, Ada, Gizi és Emilia ? és két fiuk ? Frigyes és József - született, akiket Karinthi József a nő halála után egyedül nevelt.

 

Karinthy a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, Budapesten végezte tanulmányait, írni pedig 1898 és 1900 között kezdett, főleg színműveket, kalandos történeteket és verses meséket, illetve naplót is vezetett. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Bár diplomát soha nem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

 

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozza meg számára 1912-ben.

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az előbb említett Így írtok ti-t, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kérem-et. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittman Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta Wittman életrajzát.

Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot és komoly hangvételű darabot is. Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény.

Egyes szóalkotásai és kifejezései például halandzsa vagy a magyarázom a bizonyítványomat a mai köznyelvet gazdagítják.

1914-ben megnősült, Judit Etel színésznőt vette feleségül. Született egy fiuk, Karinthy Gábor költő, Etel azonban négy évvel az esküvő után spanyolnáthában meghalt. 1920-ban kötötte második házasságát, ekkor Böhm Arankát vette el, akitől szintén született egy fia, Karinthy Ferenc író.

1936-ban agydaganattal műtötte őt Stockholmban Herbert Olivecrona. 1938-ban, két évvel a műtét után agyvérzésben meghalt Siófokon.

 

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.

 

Forrás: wiki