McGonagall kultusza az utóbbi évszázadban növekvőben van, verseit sok nyelvre lefordították, és elég jól fogytak a könyvei. Nem is csoda, hiszen mindenhol azzal a reklámszöveggel árulták, hogy ?a valaha létezett legrosszabb költészet, nyelvtől és időtől függetlenül?.
A biográfusok szerint a már jócskán középkorú skót takácsot egy szép júniusi napon megszállta az ihlet, és huszonöt évig el sem hagyta ? ettől fogva aztán rengeteget írt, váltakozó sikerrel. Mellesleg a kritikai visszhangok ellenére saját költészetét igen nagyra tartotta: csak Shakespeare-t tekintette önmagánál jobb költőnek. A skótokkal amúgy is szívesen viccelődő angoloknak több sem kellett: hasonló kétes sztárság lett McGonagall osztályrésze, mint a mi Uhrin Benedekünké néhány évvel ezelőtt. A poéta magyarul sajnos nem hozzáférhető, álljon hát itt egy szövege angolul:
Tay Railway Bridge
...Oh! ill-fated Bridge of the Silv'ry Tay,
I must now conclude my lay
By telling the world fearlessly without least dismay,
That your central girders would not have given way,
At least many sensible men do say,
Had they been supported on each side with buttresses,
At least many sensible men confesses,
For the stronger we our houses do build,
The less chance we have of being killed.
A költőről bővebben ITT.
