Károlyi (Károli) Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-ban fogadta el a gönci gyülekezet meghívását, s vezetése alatt virágzó egyházi élet bontakozott ki a környéken. A gönci lelkész, a Kassavölgyi egyházmegye szuperintendánsa 1586-ban, miután feleségét és gyermekeit a pestisjárvány idején elvesztette, nekikezdett a Biblia - apokrif leveleket is tartalmazó - teljes fordításának. A Bibliát először a 15. században, a huszita felkelés idején fordították magyarra, de nem jelent meg nyomtatásban és csak korai másolatai maradtak fenn. Az első nyomdába került fordítás Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven című munkája volt 1533-ban, ezt követte Sylvester János Újtestamentuma 1541-ben, majd Heltai Gáspár kísérelte meg 1551 és 1565 között a teljes kiadást.
Károlyi Gáspár munkájában jelentős anyagi segítséget kapott Rákóczi Zsigmond egri kapitánytól és ecsedi Báthory István országbírótól. Munkatársai ismeretlenek, az eltérő nyelvezetből következtethető, hogy hárman lehettek, és az Ószövetség fordításában segítették Károlyit. Az Újszövetséget maga Károlyi fordította, és elsősorban a latin Vulgatából dolgozott, de vélhetőleg felhasználta a korábban készült részleges magyar bibliafordításokat is. Károlyi egy személyben gondozója, szerkesztője, sajtó alá rendezője és kiadója is volt a Bibliának. Lapszéli jegyzeteket írt a szövegekhez és a fejezetek elé tartalmi összefoglalót készített. Miként ő maga írta: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását..."
A nagy feladathoz Mantskovit Bálint e célból Vizsolyra telepített nyomdája Németalföldről új betűket kapott, a papírt Lengyelországból hozták. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték és másfél év múlva, 1590. július 20-án fejezték be, a szedőknek négy és félmillió betűt kellett a papíron elhelyezniük. A nyomtatás már a fordítás alatt megkezdődött, a frissen elkészült részeket szinte laponként vitte a futár Göncről Vizsolyba. A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú könyv három kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg Károlyi Gáspár 1590. Szent Jakab havában kelt ajánlásával. A főcímlapon a megjelenés ideje 1590. január 10. (A fordító egy évvel később, Nagykárolyban halt meg.) Három évtizeddel később, 1626-ban napvilágot látott a katolikus fordítás is, amely Káldi György műve.
Az eredeti kiadásból 52 példány maradt fenn, közülük 24 külföldön van. Egyet a vizsolyi templomban őriznek. Ez a példány sokáig kézbe vehető volt, miután azonban egyre több lap hiányzott belőle, üvegtárlóba került. A művet 1981-ben külön e célra készített papíron, hasonmás kiadásban megjelentették - 28 ezer példány a borsos ár ellenére rövid idő alatt elfogyott és ilyen típusú kiadványoknál szokatlan módon a fakszimilét is újra kellett nyomni. A bibliák eszmei értéke felbecsülhetetlen, három példányt az Országos Széchenyi Könyvtárban őriznek, egy Sárospatakon van. 2003 novemberében a Vizsolyi Biblia egy, szinte teljesen sértetlenül fennmaradt példánya 12 millió forintért kelt el egy könyvárverésen.
A mű sajnálatos módon a bűnügyi rovatokban is szerepelt az elmúlt években: 2002. február 10-én a vizsolyi református templomból ellopták az ott őrzött eredeti példányt, amelyet végül Komáromban, egy elhanyagolt állagú épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg. A tolvajok börtönbüntetést kaptak, a könyv visszakerült eredeti helyére.
A Vizsolyi Biblia nem csak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen, ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv.
A "könyvek könyvét" világszerte több mint 2200 nyelven lehet olvasni, mindazonáltal rendszerint csupán egyes kiválasztott bibliai könyvek lefordításáról van szó. A teljes Ó- és Újszövetség több mint 350 nyelven áll rendelkezésre. A Biblia-társulatokat tömörítő United Bible Societies adatai alapján a legtöbb fordítást Afrikában lehet megtalálni, ezt követi Ázsia, Ausztrália és a Csendes-óceán térsége, Latin-Amerika és a karibi térség, Európa - közel 200 nyelvvel - végül Észak-Amerika.
(mti- Panoráma)
