Vajta Gábor Dániában él, világszerte a legelismertebb tudósok egyike, aki a klónozás tudományát a világon ma a legmagasabb szinten műveli. Dolly születése óta a klónozás divatos és egyben elborzasztó fogalommá vált. Frankenstein , Szép új világ , A klónok támadása , Kishitlerek : a terrorizmus, az AIDS és a globális felmelegedés mellett ma a klónozás tűnik az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélynek. A társadalom legkülönbözőbb rétegeiből származó bátor hősök, politikusok, egyházi vezetők, zöld, kék és ki tudja még milyen színű aktivisták egyesítik erőiket, hogy megvédjék jövőnket a kontrollálhatatlan tudomány és az őrült tudósok gátlástalan fenyegetésétől.
Meglepő módon a felületes szemlélő számára a klónozók, mint emberek, viszonylag ártalmatlannak látszanak: könnyen azonosíthatóak, a közepesnél némileg magasabb szintű műveltséggel rendelkeznek, és általában nem szerepelnek a rendőri nyilvántartásokban. Számuk alulmúlja a legkisebb terrorista csoportét, és velük kapcsolatosan nem találkozunk gyors szaporodásra utaló jelekkel sem, sőt.
A könyv célja, hogy a klónozás problémáját a klónozók szemszögéből mutassa be, elemezve a tudomány történetében páratlan helyzet okait és lehetséges következményeit. Hogyan fejlődhetett idáig ez az egész? Mi az, amit a klónozók tudnak, és ami az egész világot rettegésben tartja? Mit értenek, és mit értenek félre az emberek? Mi motiválja, és mi keseríti el a klónozókat? Mik a klónozás elméleti és gyakorlati eredményei, és miként befolyásolhatják ezek az eredmények a jövőt?
A klónozókat gyakran vádolják felelőtlenséggel. Vajta Gábor könyve, és az ajándék CD-film, amely a klónozást a gyakorlatban is bemutatja, a megalapozott tudományos ismeretekkel, esetleg tapasztalatokkal rendelkező érdeklődők és a laikus olvasó számára is közérthetően, ritka empátiával szól mindezekről. Azon kísérletek, kérdések egyikéről, amelyek a huszonegyedik század emberét a leginkább érdeklik.
Vajta Gábor frissen megszerzett kandidatúrával, 1989-ben, 37 évesen hagyta el a pathológiát és mondott le az orvosegyetemi oktatásról, hogy emberek helyett állatokkal, tetemek helyett embriókkal foglalkozzék. Lelkes kutatócsoportjával a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban rövid idő alatt létrehozta a régió első lombikborját, és belevágott számos ambiciózus programba (embrióbiopszia, ivarmeghatározás, klónozás). Méltánylásképpen négy év elteltével fegyelmi indításával távolították el munkahelyéről. Egy év állás-, és munkanélküliség után elhagyta Magyarországot. Dániában él, ahol az elmúlt tíz év alatt végleges állást, nagydoktori fokozatot és professzori címet kapott, Ausztráliában pedig állampolgárságot szerzett. Több mint húsz országban vett részt a kutatásban, megalkotta Afrika első klónozott állatát, találmányait mind az öt kontinensen alkalmazzák. Jelenleg Skandinávia egyetlen klónozó laboratóriumának vezetője, és az EU által támogatott, az állatklónozás etikai kérdéseit vizsgáló nemzetközi munkacsoport tagja.
Vajta Gábor november 29-e és december 3-a között Budapesten tartózkodik, jelen lesz a könyv bemutatóján.
A szerzővel Váradi Júlia beszélget
A könyv a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.
