? BOLDOG VAGY?
? Boldog.
? LÉTÁLLAPOTOD?
? A boldogság.
? OKA?
? Mindent elértem, elvégeztem, megalkottam, amit akartam. Többé-kevésbé. Hellyel-közzel. Jobbára. Amennyire emberileg. A körülményekhez képest.
? BOLDOG HALANDÓ, ISTENEK PÁRJA!
? Igen ám, csak van egy bökkenője.
? A BOLDOGSÁGNAK?
? Aminek bökkenője ne lenne, boldogság, olyan nincs. ? S ? A TIÉDNEK?
? Hogy mire véghezvittem, amit akartam: az én termésem betakarítása húsz évvel elkésve érkezett.
? ELKÉSVE? MIHEZ KÉPEST?
? Várandóságaimhoz; életidőmhöz képest.
? HALÁLODON VAGY?
? Halálközelben.
? MI JELÉT VETTED?
? Megláttam magam a temetkezési vállalkozó kirakatüvegében. Arcomhoz koporsót válogattam. Arcszínemhez urnát. Belelapoztam a gyászzene-választékba.
? HÁT MÉG?
? Minden bolond lyukból az ő szele fúj. A kripták fuvallata.
? TÜNETE?
? Ha már a lábnak jártányi ereje sincs, a kézbe beleáll a legyintőgörcs s mindenre csak legyint: ha mindent véghezvittem, nem öreg-mindegy-e már??
? ÍGY HÁT BOLDOGTALAN VAGY?
? Az vagyok.
? LÉTÁLLAPOTOD?
? A boldogtalanság.