Arany János-emlékest Budapesten

Irodalom

(MTI) - A XIX. századi magyar költészet meghatározó alakjának munkásságát Szörényi László irodalomtörténész mutatja be.
    Az est központi témájának a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetének vezetője az 1845-ben írt, Elveszett alkotmány című művet választotta.
    Az Arany János első munkájaként számon tartott komikus hősköltemény a vidéki politizálás szatirikus leírása, amelyben a költő bírálta mind a konzervatívokat, mind a reformereket. A több mint száz oldalas, hét énekbe foglalt mű a költő egyetlen olyan munkája, amelyben közvetlenül felhasználta korának politikai eseményeit.
    Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Debrecenben tanult, majd tanítóskodott. Végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt.
    Első nagy sikere az Elveszett alkotmány, amellyel a Kisfaludy Társaság pályázatán nyert 1846-ban. Még nagyobb sikert ért el a Toldival 1847-ben, ez Petőfi Sándor barátságát is meghozta számára. A szabadságharc bukása és Petőfi halála mély lelki válságba sodorta, többéves hallgatás után keserű versekben fejezte ki saját és az ötvenes évek hangulatát.
    Arany János első nagy "balladás" korszaka az 1850 évek második fele, ekkor született művei főleg nemzeti jellegűek: ide tartoznak a Hunyadi-balladakör darabjai, a Szondi két apródja, s A walesi bárdok, amely az ellenállás szimbóluma lett.
    Utolsó évtizedében egyre rezignáltabb lett, ekkori balladái - a Vörös Rébék, a Tetemre hívás, a Hídavatás, a Tengeri-hántás - a lelkiismeret drámáit vetítik az olvasó elé. A költő 1882. október 22-én halt meg Budapesten.