lázízű magvakat nyelek,
lázam nincsen, mégis reszketek.
nem tudom, hogy a világnak
melyik bűnéért vagyok beteg.
mákot etettek meg veled,
lenyelheted vagy kiköpheted.
mégis, hogyha le nem nyeled
asztalom mellett nem lesz helyed.
sűrű erdő mélye nyeljen,
körbe-körbe járj véghetetlen,
illatod átkozott legyen,
feszíttess keresztre a hegyen,
torkod mélyen elmetszessen,
piros véred elfolyattasson,
soha kenyérre ne teljen,
pőrére vetkőzzél a havon.
virágom, értsd meg, nem lehet,
kínozol csókoddal szerfelett.
nem tudom, hogy a világnak
melyik bűnéért vagyok beteg.
