vállamat félve-kacéran
illető ujjak szirmán
kehelybe kacajt szító
kék szerencsetalizmán
bordák között bomlott taktust
cirogató langyos kéz
szerelmesem karcsú nyakán
félve ül meg az egész
megugrik a játék s folyók
árjában hegyek csontos
állán bámuló felhőkbe
botlik a kis bolondos
utánalépünk oly gyorsan
s könnyedén mint a tavak
durva hátán hancúrozó
hínárnyelvű rőt halak
