Wernitzer Júlia, a PIM főigazgató-helyettese és a fesztivál fő szervezője elmondta: ebben az évben a fesztivál szorosabban kapcsolódik a múzeum egész éves tematikájához. Az intézmény olyan rendezvényeknek és kiállításoknak adott helyet, amelyek a nyelvet járták körül valamilyen módon.
A Budapest Transzfert első alkalommal 2006-ban rendezték, ekkor a költészet volt terítéken, a következő évben a bűn problematikájával foglalkoztak, tavaly az átváltozás volt a téma.
Az idei fesztivál felolvasásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és egyéb kísérőrendezvényekkel többek között olyan kérdésekre keresi a választ, hogy "mit jelent ma a nyelv, értjük-e, megértjük-e egymást és háttérbe szorul-e a nyelv a vizualitás előretörésével. A fesztiválon téma lesz, hogy igaz-e, hogy egyre gyorsabban beszélünk és egyre kevesebbet mondunk, mi a mesterséges nyelvek szerepe a kultúrában, egyáltalán van-e még szerepük, hogyan őrizzük meg nemzetünket, önmagunkat a nyelven keresztül vagy hogyan válhat egy idegen nyelv írói nyelvvé" - mondta el Wernitzer Júlia.
A fesztivál hagyománnyá vált rendezvénnyel, egy kerekasztal-beszélgetéssel indít. Az idei téma az élő nyelv, holt nyelv és a nyelv és a média, amit különböző tudományterületek képviselői közelítenek meg.
A Budapest Transzfer másik visszatérő, tematikába illeszkedő programja a Verstanszfer, vagy Verscsempész címet viseli. Ezen az eseményen költőpárok dolgoznak egymás fordításain. Horváth Csaba, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa, a fesztivál szervezője elmondta, ezúttal Benno Barnard (Belgium) és Lackfi János olvassák fel egymás verseit.
A résztvevők megpróbáltak olyan verseket választani, amelyeket a költőpartner művészetével valamilyen módon párhuzamosnak, analógnak gondoltak.
"Benno Barnard nem igazán jellemző módon franciául és flmandul is alkot, franciául inkább verseket, flamandul inkább prózát és esszét. Úgy látszik, a versírás határai mégsem annyira átjárhatóak, mint a beszélt nyelv határai" - tette hozzá Horváth Csaba.
A Verscsempész "második felvonásán" négy páros mutatkozik be, köztük Jerzy Jarniewitz Lengyelországból, akinek a párja Spiró György lesz.
Az idei fesztivál díszvendége Agota Kristof. A magyarországi születésű írónő 1956-ban hagyta el az országot, és egy számára új nyelven, franciául kezdett írni. Az életében bekövetkezett változást saját maga is tematizálja többek között az Analfabéta című önéletrajzi indíttatású művében, ahol megírja, hogyan kellett megtanulnia egy idegen nyelvvel bánni, ami később költői nyelvévé vált.
A programban szerepel még Nyelv és kulturális identitás címmel egy kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája a kisebbségi nyelv és az irodalom kapcsolata. A résztvevők arra keresik a választ, hogy mennyire élő nyelv a baszk, a vallon vagy az elzászi, és mi a mesterséges nyelvek szerepe a kultúrában - magyarázta Wernitzer Júlia. Ezt egy felovasással egybekötött beszélgetés követi, Martin Graff elzászi és Georgi Mihalkov bolgár író részvételével. Mihalkov eszperantó nyelven megírt könyvével lett világhírű, majd ezt a művét fordították le bolgárra.
A rendezvény zárónapján, a Ráday Könyvesház és a Budapest Transzfer közös rendezvényén két fesztivál, a Budapest transzfer és a Dunánál találkozik egymással. A beszélgetés témája "Bábeli beszélgetés, avagy Nyelvi csapdák a klisétől a populizmusig" lesz - tette hozzá Wernitzer Júlia.
A fesztivál külföldi kulturális intézetekkel, többek között a Francia Intézettel is együttműködik. Francois Laquieze, az intézet igazgatója elmondta, hogy Franciaország nemrégiben az alkotmányában módosította a francia nyelvről szóló részt. A francia nyelv a köztársaság nyelve című mondatot kiegészítették azzal, hogy az állam elismeri és védi a kisebbségi nyelveket.
Az igazgató beszámolt arról is, hogy az Európa Tanács egy chartát hozott létre a kisebbségi nyelvekről. Azok az országok, amelyek ebbe a chartába bekapcsolódnak, elismerik a kisebbségi nyelveket, illetve használják is a mindennapi életben, az adminisztrációban. Franciaország egy ideig nem csatlakozott ehhez a chartához, mert ez problémát okozhatott volna, például ha egy breton saját nyelvén kezd beszélni a polgármesteri hivatalban- mondta az igazgató, hozzátéve, hogy véleménye szerint most már nem áll semmi akadály Franciaország előtt, hogy ezt a chartát, és ezáltal a regionális nyelveket is teljességében elfogadja.
