(MTI) - A magyar reneszánsz legnagyobb alakjának élete döntően az egykori Magyarország északi tájaihoz kötődött. Balassi Zólyom (Zvolen) várában született, csontjai a Magas Tátra alatti falu Hybbe templomának oltára alatt nyugszanak, de olyan helységek, elperelt és visszaszerzett várak, birtokok is jelzik kalandos életének állomáshelyeit, mint Liptóújvár (Liptovsky Hrádok), Divény (Divín), Végles (Víglas) vára, vagy a Kékkő (Modry Kamen), ahol kedden a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a szlovák kulturális tárca együttműködésének köszönhetően ünnepélyesen megnyílhatott az emlékszoba.
A kékkői várban - melynek visszafoglalásában 1593-ban maga a költő is részt vett - 1994 óta kétnyelvű emléktábla is őrzi Balassi emlékét. A Szlovák Nemzeti Múzeum felügyelete alatt álló kékkői vármúzeum Balassi-emlékszobájának anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum állította össze. A szoba helyreállítását a magyar állam több mint egymillió forinttal támogatta, a szlovák kulturális tárca pedig kiállítási tárgyakat adott az emlékszobához - mondta az MTI-nek Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, aki pozsonyi partnerével, Biró Ágnessel, a szlovák kulturális tárca államtitkárával együtt nyitotta meg az emlékszobát.
Az eseményt és az azt megelőző tárcaközi együtműködést Koncz Erika és Biró Ágnes példaértékűnek nevezte. Mindketten úgy látják, hogy ez további szlovákiai Balassi-emlékhelyek megjelölésének és megbecsülésének lehet, lesz a mintája.
