1. Kőrösi Zoltán: Télidő Rendkívül izgalmas könyv. Rövid, párhuzamos történetek pl. az ormótlan, rozsdafoltos, súlyos, barnás vízben süllyedő vasdarabról meg a daru végére kiálló, háztetőkre pisáló kezelőmunkásról, a sárga eső nem egészen isteni atyjáról, múló rosszullétről, egy galambról, két galambról, illetve a kisfiúról, aki beteg lesz, mert megtudja, hogy hipochonder. Meg pl. szól egy Bajcer nevű alkoholistáról - vigyázzunk, ez egyenest remek! -, erről az elképesztően sovány, ezért épp Dundinak becézett férfiúról, aki négy-öt fröccs után általában szlovákul énekel a kocsmában, vagy egy olyan nyelven, amelyet ő szlováknak nevez. Azt üvölti, hogy Áj szambo ja bugye, és villámgyorsan ki-be tolja a protézisét. Gyakorta jön vissza úgy másnap délelőtt a kricsmibe, hogy a fogait keresi. Aztán van ebben a kötetben még talált tárgy is, hószag, klott meg ilyesmi dr. Kafkával. Mindez a szerző elegáns, itt #8220;jócskábban" ökonomikus, fanyar stílusában. (Látod, főnök, mit tudok? Kéz nélkül bicajozok. Klott! Aláírás: Poltronka. Érti, aki...) 2. Ficsku Pál: Szakbarbárok Ugyancsak rendkívül izgalmas könyv, fájdalomból meg harsány nevetésből, egy vérbeli népi író egyik legjelentősebb műve. Nem egészen regény, inkább RAPszódia. Barbárságról szól meg szexről; szerelemről, videóról, Istenről, hazáról, életről, akasztásról stb. Egy szerelem #8220;vályúdásairól". Magyar RAPszódia, melyben kiemelkedő szerepet játszanak a szerző világában egyébként is előkelő helyet elfoglaló disznók. Közülük hurkás toronyként magasodik ki a Nagy Kan Gyesznó reppes-blúzos monológjával, amelyben központi szerepet kap az a fukuyamai gondolat, miszerint a történelemnek vége. Már nincs fejlődés, már nincs haladás, hát akkor meg miért a nagy etetés? - Lógni foktok - mondja a gyesznó - Lógni foktok, papa! Mondja, mintegy ginsbergien sulykolva a témát, amelyben elérkezik majdan a levágott disznók feltámadásának nagy pillanata. Apokaliptikus látomás: előbújnak a megperzselt, széttrancsírozott sertések a föld alól, előbújnak, papa! Nem árulom el, mi van a végén. (Úgyis #8220;lógni foktok", mint a sonka!) 3. Karácsonyi Petra: Csantavéri Orlandó Egyik szemet ríkató, másikat nevettető, buja és bujátlan, direkt könyv. Durr! Jócskán izgalmas úgyszint. Közreadja: Bozsik Péter, aki valóság és valótlanság eme ravaszul megkevert koktéljában, vagyis koktélbárjában, ha szabad így, maga a legnagyobb fikció (tkp. jómaga állítja saját fiktivitását, vélem, a piát, lapokat: még jobban megkeverendő). Ő Karácsonyi Petra is, meg nem is, meg kispityóka is, meg nem is, de van itt Zsó is, aki a feleség, meg így tovább. Mindenféle csajok is vannak, meg pia még, és aztán sokszor kefélnek, de néha nem. Ritkábban nem. Ezek általában emlékek prózaversben, férfi, majd női szemszögből. Vannak itt levelek, ímélek, prózai csatolmányok stb. A szerző aszongya, azé' írt ilyen regényt, mert elege lett a kerekre szerkesztett, tökélyre törekvő regényekből és a szép mondatokból, az alteregókból (?), és mer' ráunt a mágikus realizmus különböző formáira, meg saját magára. Ezért aztán gondolt egyet, visszájára fordítja a valóságot, olyan formavilágú regényt ír, amilyet még nem olvasott. Azt mindenképp jól tette - tekintettel az átlagközönség földrajzi-történelmi ismereteire -, hogy művét Csantavér helytörténeti bemutatásával kezdte. 4. Nagy Atilla Kristóf: A fájdalom felszíne Haláli. Pontosabban: halálos könyv. Felkavaró, szomorú a négy évvel ezelőtt egy szörnyű motorbaleset sérüléseibe belehalt írónak eme posztumusz kötete. Nagy Atilla Kristóf válogatott és hátrahagyott írásai halálközpontúak, és így utólag talán még borzongatóbbak. Atilla nem a halálról írt, hanem magát a halált írta. Másét, meg a sajátját is. Temetőben fekszik, a könyvben is, jóságos pokol és veszett mennyország! Az egész élet egy ilyen Danse macabre. Táncmaraton mindenféle torz figurákkal. Kérem, ez itt a legfeketébb... humor! Sport? Szórakozás? Művészet? Túlélés? Vakokkal, sántákkal, idiótákkal, kirúzsozott valagfejekkel - rosszmáj és fehérmáj párossal. #8220;...és szeretem, és sajnálom azt a sokmillió embert, akik úgy halnak meg, hogy nem olvastak egyetlen sor Nagy Atilla Kristófot sem, oh, ezek az eleve elkárhozottak". 5. Kontra Ferenc: Gimnazisták Alcím: Magyarország, elejétől fogva. - Egy lebilincselő és megható regény a drávaszögi szerzőtől, kinek hőse - az általános iskola honi elvégzése és az utolsó otthoni mozielőadást sejtető esemény után - Pécsre kerül középsuliba, ahol meg kell vívnia mindennapos csatáját az új környezettel, a társakkal, az idegen anyaország agyonbonyolított adminisztrációjával és még sok egyébbel. Pl. a saját kamaszkorával meg a füstszívás ártalmaival - rockzenére. Iskola a határon túl, jugóból svercelt bakelit-lemezekkel. Hetvenes évek, például Suzie Quatro: Your Mama Won't Like Me. (Yes, she does not!) De a könyv első - egyben egyik legerősebb - fejezetében ott danol az isteni Monroe is, abban a nyikorgó, poros moziban, ahol sosem próbálták ugyanazt a filmet kétszer levetíteni, minden mozielőadás egyben az utolsó volt. És egy összezavarodott denevér ugyanott Monroe alabástrom vállára szállt. Megragadó. És egy kislány aggódón kiejtette cseresznyeszáján a #8220;háború" szót... Gimnazisták. 6. Géczi János: Tiltott Ábrázolások Könyve II. Még egy izgalmas könyv. Annál is izgalmasabb, mivel tiltott ábrázolásokból áll. Szöveg, amely felveti filozofikusan: van-e olyan szöveg, amelyben nem történhet meg a naplemente? (Ezer veszprémi?) Veszélyes könyv, csak fegyverengedéllyel olvasható, s legszerencsésebb, ha Rovinjban olvassuk (ott, az Adria partján, ahol Garaczi Lacit félresodorta egy termetes, magyar szót is értő kofa, s ahol a kizsebelés változatai megjegyezhetetlenek akár a svéd fiúkurvák közén). Egy könyv, lassú élettel és levendulamézzel. Rózsakvarccal, rémtörténettel, hagyományos mángorlóval, kikericssáfránnyal, viprosszal, előszéllel, cserepéldánnyal, térképszívvel, kősóval, toboztojással, akváriumnézővel, lakmusz-zuzmóval és tükörgepárddal, kisformákkal egyébiránt. Szaxofonnal meg fejezéssel. És nem semmi, amikor a kampóra akasztott marhából kivágott s elhajított vaginába dugja a dog az orrát. Főleg az nem semmi, amikor meg Olaszországban a pincér gombával töltött tehénvaginát ajánl kísérőnek... 7. Pawel Huelle: Weiser Dávidka Roppant izgalmas és felettébb misztikus regény 1957 rekkenő nyaráról Gdanskban. Elgondolkodtató szépirodalmi mű az egyik legemlékezetesebb lengyel halpusztulásról, gusztustalan halkásáról, mely folyton változtatja színét legyek miriádjait vonzva oda. Idősíkok nyálkás egybecsúsztatása ikra nélkül. Nincs fürdés 1957 nyarán, kis csapat általános sulis srác lubick híján unatkozik, háborúsdit játszik hát a várost környékező erdőkben. Egy különc fiú irányítja őket, név szerint Weiser Dávidka, a zsidó szabó beteges, sápatag kis unokája, aki krisztusi képességek birtokában a társaság vezérévé válik. Tekintetével Dávidka dühtől reszkető párducot csillapít le, megment egy elveszítettnek tűnő focimeccset, furcsán táncol, ráadásul levitál. Weiser Dávidka levegőbe emelkedésének technikája homályban marad, akárcsak az, hogy hová tűnik el. Bemegy egy alagútba, méghozzá a környék arculatának megváltoztatása szempontjából releváns tervekkel, s nem jön ki az alagút másik végén soha, de emerről sem. Egyszer eljő majd az ítélet napja. (És akkor meglesz Dávidka is.) 8. Darvasi László: A lojangi kutyavadászok Meglehetősen izgalmas, némelyest gondba ejtő, akár kissé problematikus, ám mégis elolvasandó, mindenképp ajánlható, túlnyomórészt nagyon is élvezhető könyv. Kínai novellák, kínai darabkák - kínai nélkül. Pontosabban, érthetőbben: Kína Kína nélkül. Ez vala eleve, gondolhatom, az író szándéka. Kínai nevek, kínai ligetek, kínai levegő, kínai filozófia(szerűség), aztán mégsem tapintható itt igazából Kína. Se magasb filozófia.Vélem, értékét nem is ebben kell keresni. Itt-ott mintha átkacsintana a szövegen - metszett szemmel - Borges mester. Átmosolyog a kínai mese selymén, ujjlenyomata ott látható a kínai karcolatok között. Felvetődik itt amolyan vándormotívumként (egyebek mellett) egy olyan kép lehetősége, amelyik az egész világot magába sűríti. Érdekes motívum. Többeket is megkísértett már, akárcsak az egész világot magába záró, az egész világot tartalmazó könyv gondolata: a Könyvek Könyvéé. De hát Maestro Borges szerint sincs sok új a nap alatt. Tán a messzi Kínában sincs. Ám vannak kutyavadászok. 9. John Updike: Majd ha fagy ...és hó lesz nagy. Akkor behozzuk a lemaradásokat - fordításban. Mindenesetre Updike ezzel a könyvvel tisztázva. Updike teljes eddigi életműve ezzel elérhető magyar nyelven. Mellesleg el lehet filózni azon, hogyan lett az eredeti A Month Of Sundaysból Majd ha fagy. Mindegy, legyen! Visszafelé tisztázva így teljes az a laza updike-i trilógia is, melynek első darabja az Így látja Roger, második darabja pedig az S. című regény. Nos, hogy hű legyek önmagamhoz, mondom, miszerint ez ugyancsak roppant izgalmas (nyári) olvasmány, méghozzá egy tisztes tiszteletesről, aki ha pedofil kalandokba nem is keveredik, másba igen. Például belehabarodik a templomi orgonistanőbe, majd - jócskán nekibuzdulva - az egyházközösség többi fehérnépét vigasztalja, míg áldásos tevékenysége le nem lepleződik. Akkor Marshfield tiszteletes egy különös sivatagi intézetben köt ki, a megtévedt papok zárt közösségében. Tkp. ott írja meg a maga meztelen vallomását. Megbánja-e bűnét? Lehet, majd ha fagy... 10. Andrej Tarkovszkij: Napló Végezetül: ez meg egy rettent izgalmas napló, még ha eredetileg ilyen szöveg nem is létezik. Tudniillik, ha jól értem, a híres rendező életében nem vezetett naplót, annál buzgóbban jegyzetelt. Tán egyszer sem fordult meg a fejében soha, hogy épülő házának aprócska részletei ugyanúgy, mint bizonyos ellenfelei iránti, mintegy terapeutikusan tollbamondott utálata meg egyebek valaha majd publikálásra kerülnek. Így aztán eléggé van itt minden: filmről, irodalomról, filozófiáról is. Paszternákról pl. meg névtelenekről, szekrényről-szögről egyaránt. Mindegy, így érdekes. Tessék olvasni, amennyiben érdekel! Nálam most van folyamatban. Megj.: Ha jól számoltam, ezzel megvan a tíz. Jelzem, a könyvek előtti számozás inkább a munkám könnyítését jelenti, mintsem szigorú rangsort. Ugyanakkor jelzem azt is, hogy ez nyilván egy meglehetősen szubjektív lajstrom. Tényleg nem sikerült elolvasnom hozzá az összes könyvheti kiadványt, ami nem is fog sikerülni soha. Így aztán csikorog a #8220;topten", de hát: ez van. Rövid vagyok és hiányos, mint maga az élet - tisztelettel B. A. (És látható itt a specifikus prózai érdeklődésem is, melyből most pl. kimaradt a líra, nem szándékozván körtét-almát összekeverni. Erőt, egészséget!) |
