 |
A szöveg felén túl érzékelhető a súlypont eltolódása: az emlékek felidézése egyetlen személyre, a csodált mostohaapára, Dodóra irányul. A mostohaapa betegsége mindenképpen visszavesz abból a derűből, amely addig jellemző volt, és ez nem vált javára a könyvnek. Egyrészt az olvasó úgy érezheti, mintha a szerző "menet közben" gondolta volna meg magát a témát illetően, másrészt a szöveg kissé fáradtabb, nehézkesebb lesz: Lugosi a tragikum ábrázolását játékos mesélőkedvével nehezen egyeztette össze. Ahogy közeledünk a befejezés felé, egyre több olyan részlettel találkozhatunk, ahol a szerző vagy kiesik a gyerek szerepéből, vagy ellenkezőleg: túl "csöpögősre" sikerednek bizonyos passzusok. Elcsépeltnek érzem például azt a szituációt, amikor a gyerek Istenről kérdez, a mindentudó (mostoha)apa pedig válaszol: "Akkor melyik az igazi? A tied, a Jézus, vagy a mienk, amelyiknek még neve sincs? Hogy lehet, hogyha csak egy Isten van, azt másnak képzeljük? Ki mondja meg, hogy melyikben kell hinni? - Az ember születik valaminek. És a Jóisten dönti el, hogy hova születik". Az utolsó mondatokban pedig kifejezetten egy felnőtt hangja szólal meg: "Dodó csak néhány centivel a nedves macskakövek felett feküdt. Meg se mozdult. Öltöny helyett pizsama, kabát helyett pokróc. Szomorúság helyett bocsánatkérés volt a szemében."
Az Ajvé sikerének magyarázata alighanem abban keresendő, hogy a szerző olyan témáról szól és olyan nyelven, amely mindenki számára közérthető. Mivel a narrátor Kata neve egyetlenegyszer hangzik el, az olvasó (akár férfi, akár nő) úgy érezheti: a saját gyerekkoráról, saját emlékeiről olvas. Nem véletlen tehát, hogy a szerzőt saját bevallása szerint az Ajvé megjelenése után többen felkeresték azzal, hogy "ellopta" a nagymamájukat. A zsinagóga dohszagú folyosója, a szombaton megtiltott körömvágás és a nagymama táskája a felejtés ellen egy egész generáció gyerekkori emlékeit sűríti össze. A problémák megjelenítése és megoldása ugyanakkor nem jut túl a gyermeki szinten és nézőponton, és a stílus gyerekessége - ha tetszik, gyermetegsége -, a szereplők és történetek általánossága-átlagossága miatt az Ajvé leginkább olyan, mint egy ifjúsági regény.
(Lugosi Viktória: Ajvé. noran, 2001, 187 oldal, 1400 Ft.)
*
Kapcsolódó cikkek:
Nyitott Műhely: Lugosi Viktória
*
Maschic Zsolt: Sssszligetszerda (JAK-helyszíni Szigligetről)
*
Szécsi Noémi: A földi (Grecsó Krisztián) díjátadásáról |
