(MTI) - Mint a beszélgetést vezető Morvay Péter, a Hetek újságírója felidézte, májusban lesz 150 éve, hogy a modern Izrael megálmodója, Herzl Tivadar megszületett Budapesten.
Heller Ágnes filozófus elmondása szerint Herzl jómódú újságíró volt, akit semmiféle üldöztetés nem ért, valamiért mégis az volt az érzése, hogy a zsidóságnak önálló államra van szüksége. "Nem elsősorban a Dreyfus-per vagy az antiszemita Karl Lueger bécsi polgármester tevékenysége miatt, hanem mert megsejthetett valamit a holokauszt borzalmaiból" - vélekedett.
A filozófus azonban hozzátette, a politikai cionizmus eszméje szemben állt a vallásos cionizmus elképzeléseivel; az ortodoxok közül sokan úgy vélték, a vallási kérdések iránt közömbös Herzl politikai célok érdekében "eladja" a zsidóság szellemi kincsét.
Gábor György vallásfilozófus szerint látszólag ellentmondásos, hogy az önálló Izrael eszméje éppen abban az időszakban született meg, mikor az európai zsidóság az emancipációnak köszönhetően megkapta az addig csak áhított politikai jogokat. "A gettó falai leomlottak", ami nagyszerű dolog volt, de megnehezítette a saját törvények megtartását is a zsidók számára - emlékeztetett a kutató a beilleszkedés nehézségeire.
Mint Tatár György filozófus megjegyezte, a Palesztinát akkor uraló Oszmán Birodalom nem kívánt egy független államot saját tartománya helyén, és az európai zsidóság többségének tetszését sem nyerte meg Herzl terve. Heller Ágnes szerint Izrael létrejöttének végül "6 millió élet volt az ára"; olyan ár, amelyet senki sem vállalt volna.
Arra kérdésre, hogy a kereszténység válaszolt-e az Izrael állam létrejötte által felvetett teológiai kérdésekre, Tatár György úgy vélte, ilyen válasz eddig nem született, míg valláspolitikailag a Vatikánnak "késélen kell táncolnia", mert a pápának gondolnia kell a muszlim országokban élő keresztények sorsára is.
Mint a filozófus hozzáfűzte, az iszlám jog szerint elfogadhatatlan a zsidó szuverenitás egy egykori muszlim területen, ezért a tartós zsidó-muszlim megbékéléshez az arab országok szekularizációjára lenne szükség.
A beszélgetésen, amelynek mottóját a könyvfesztiválon is bemutatott, két éve kiadott azonos című könyv adta, Morvay Péter Natan Saranszkij izraeli politikust idézte, aki szerint az arab országok rezsimjei saját népeik szabadságjogait sem tartják tiszteletben. Heller Ágnes szerint ez azonban nem feltétlenül kell, hogy a béke akadálya legyen, hiszen az Egyesült Államok sem háborúzott a Szovjetunió ellen, míg jelenleg a világpolitikában aktívan részt vevő Kínában is totális diktatúra van.
