Bódis Kriszta a MűKEDDvelőben

Irodalom

Március 21-én, kedden 17.30-tól Bódis Krisztát Márton László kérdezi a MU Színházban (1117, Budapest, Kőrösy József utca 17). Az est házigazdája Lárai Eszter.

Bódis Kriszta könyvei:

2002, Mind csak idegenyebb úgy (versek, JAK-füzetek)

2003, Kemény vaj (regény, Magvető)

Válogatott filmográfia:

1999- Isten adóssága, Rabszolgavásár, Amari kris 2004-ig, emellett 1995-2002-ig száznál több rövid dokumentumfilm a Háló és Théma, Balaton, MTV-s dokumentum-riport sorozatoknak. Dokumentumfilmes módszertant, előítéletmentes gondolkodást, interkulturalitást tanít meghívottként középiskolákban, felsőoktatásban és civileknek. Publikál az Élet és Irodalomban, Holmiban, Lettre Internationale-ban, Beszélőben és a Nők lapjában is. A sokszínű, organikus, felfedező irodalom és irodalmi kánon híve. Ennek fényében indította Gordon Agáta íróval az Irodalmi Centrifugát és vett részt az Éjszakai állatkert - antológia a női szexualitásról szerkesztésében - Forgács Zsuzsa és Gordon Agáta mellett. Jelenleg Kemény vaj című regényének forgatókönyvén dolgozik, miután elkelt a könyv megfilmesítésének joga. 2002 óta újabb két dokumentumfilmen is dolgozik: az Amari kris folyatásaként a békési oláh cigány közösség nőkkel kapcsolatos hagyományairól, és egy meleg stábbal dok.filmet forgat egy bontakozó, falusi leszbikus szerelem történetéről. 2006-ban jelenik meg új regénye Artista címmel a Jelenkornál.

Rövid ismertető a Kemény vajról:

?A regény a kiszolgáltatottságról, a szenvedésről, a fizikai és szellemi nyomorról szól, a magyarországi cigányság világát és a prostitúció problémáját mutatja be, a szexualitás brutális oldalát írja le; szociológiai és lélektani hitelesség jellemzi, még a jogi-közéleti-politikai kérdésekre is kitér. A főhős-elbeszélő egy gyárvárosi barakktelepről származó cigánylány, aki egy gyerekkori trauma miatt dadog, viszont sokat olvas, és füzetekbe írogat. Hibásan ír, de hitelesen és árnyaltan beszéli el az életét. Az éhezés elől a fővárosba kerül, egy rokon prostituáltat csinál belőle, 14 évesen gyereket szül, de elveszik tőle, egy szabálysértés miatt börtönbe kerül, és több mint másfél év múlva szabadul, noha csak 20-30 napot kaphatott volna. Hiába próbál segíteni egy külföldi szerzetes, Sára újra teherbe esik, és a regény végén sejthető, hogy a szülés után újra vissza fog kerülni az utcára. A mű az általános emberi nyomorúság magyarországi vetületét járja körül, szinte szociográfiai tanulmányoknak is beillő betétekben elemzi és értékeli a cigányság kilátástalan helyzetét és a prostitúció problematikáját, s mindebben a magyarországi politika, a média, a jogalkotás és jogszolgáltatás valamint a rendőrség felelősségét is.?

A Mind csak idegenyebb úgyról:

?Bódis Kriszta első kötetében képtelenül távoli versvilágokat hoz össze. Mágikus naturalizmusában a két alkotóelem aránya ciklusról ciklusra változik. Vannak játékos, boszorkányos, már-már szecessziós versei, de vannak dokumentaristán kegyetlenek is. Ám még az utóbbiakban is érződik valami naiv, szinte diadalittas felháborodás. Kurváktól és degeneráltaktól hemzsegő novemberi utcái mintha egy tanulmánysorozat részei lennének. Mintha meglenne ugyanezeknek az utcáknak egy másik, napsütéses, néptelen változata is, kiállításon kívül.?

Riportunk Bertók László fellépéséről a MűKEDDvelőben.