(MTI) - A 288 oldalas kötet hőse egy középkorú gépészmérnök, Fátray Gyula, aki aranyérműtéte miatt a forradalmi napokat kórházban tölti, ám hiába megkérdőjelezhetetlen az "ártatlansága", a megtorlógépezet őt is utoléri.
Az író elmondta, hogy eredetileg novellát szeretett volna írni Kertész Imre születésnapjára tavaly ősszel. "Többünket felkértek, hogy Kertész Imre egy jellegzetes mondatát felhasználva egy-egy novellával köszöntsük a nyolcvanadik születésnapján. Sokáig gondolkoztam, hogy a magyar történelem kemény időszakai közül melyiket válasszam, így jutottam el 1956-hoz" - mondta Spiró György, hozzátéve, hogy Kertész Imre Az angol lobogó című könyvében egyébként érintette a forradalmat.
Az ötletet végül egy gyerekkorában olvasott újságcikk adta, amely egy államellenes összeesküvésről szólt. Ahogy korábbi műveinek megírását, úgy a Tavaszi Tárlatot is hosszú kutatómunka előzte meg. Eközben rábukkant az említett cikkre a Magyar Ifjúság című korabeli hetilapban. "Kiderült, hogy nem álmodtam, az a cikk tényleg létezik" - jegyezte meg az író, aki Kertész Imrét novella helyett végül esszében köszöntötte.
 |
| Spiró György |
Spiró György elárulta: azért választott mérnököt a történet hősének, mert egy humán értelmiségi szerepeltetése a cselekményt túlzottan politikai és ideológiai irányba vitte volna. "Mérnök, mert akkoriban még volt magyar ipar. Érdekesnek tűnt, vajon merre fejlődhetett volna a hazai gépgyártás egy szabadabb világban" - mondta az író, aki szerint Fátray Gyula teljesen normális, a korszakban tipikusan idealista figura, aki a véletlen folytán semmiképpen nem tudott volna részt venni a forradalmi eseményekben, "végül mégis majdnem felakasztják érte".
A regény címét az 1957-es, Műcsarnokban megrendezett kiállítástól kölcsönözte, amelyen először szerepelhettek absztrakt művek a totális tiltás évei után. A váratlan szabadság visszájára fordult: a szocializmus hivatalos művészetideáljától való eltérést utólag kemény kritikával illették, a kiállítás szervezőit megbüntették, és a hivatalostól eltérő irányzatokat ismét betiltották.
A regény egyik kulcsjelenete 1957. május 1-jén játszódik, amikor fél évvel a forradalom leverése után mintegy egymillió ember vonult fel a Hősök terén. "Egyszer már írtam erről a nagyon furcsa május elsejéről, a Kvartett című drámámban egy öreg bolsevik munkás emlegeti" - idézte fel Spiró György. Mint fogalmazott, akkor és most is utánanézett a tüntetésnek, és az ünnepi felvonulásról készült dokumentumfilmet is megnézte.
Spiró György úgy érzi, íróként megérett arra, hogy 56-os témához nyúljon. "Nagy téma, és a történészek mára rengeteg feltáró munkát elvégeztek. A nagyközönséghez az eredmények sajnos nem jutottak el" - mutatott rá az író, aki az ötvenhatos forradalmat a magyarság egyik mitikus eseményének tartja, és biztos abban, hogy a történeti munkák után előbb-utóbb szépirodalmi alkotások sokaságának lesz a témája.
"Nem sok közvetlen emlékem van a forradalomról magáról, ami volt, azt még a nyolcvanas évek közepén megírtam egy novellában. Viszont amikor eszembe jutott az újságcikk, rögtön láttam a cselekmény elejét és végét. Ritka pillanat az ilyen, ilyenkor a regényt feltétlenül meg kell írni" - hangsúlyozta Spiró György, megjegyezve, örül, hogy végre kisregényt írhatott. "Ugyan egy kisregény terjedelménél valamivel hosszabb lett, de még így is a Tavaszi Tárlat a legrövidebb regényem. Remélem, ez megkönnyíti a befogadását."
