|
Dr. Arató Antaltól, a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatójától kérdeztük: Milyen volt korábban A határon túli magyar irodalom hete Székesfehérváron és Fejér megyében, mire számítanak ebben az évben, s ha már az irodalom az interneten a téma, miért nem a neten rendezik meg? Eddig két alkalommal szerveztük meg A határon túli magyar irodalom hete Székesfehérváron és Fejér megyében című rendezvénysorozatunkat, mintegy 15-18 határon túli és 10-15 magyarországi író, irodalomtörténész, szerkesztő részvételével. Az öt (idén 4 napos) rendezvénysorozaton a meghívottak két, előre meghatározott témáról tartanak előadást, vitatkoznak az elhangzottakról. Ezek eddig a következők voltak: Az irodalom szerepe a nemzeti önazonosság megtartásában. - Hagyomány és újítás a határon túli magyar irodalmakban. -Vallás és Isten-élmény az 1945 utáni határon túli magyar irodalmakban. - A történelem mint metafora a határon túli magyar irodalmakban. Az előadások egy része megjelent az Árgus című Fejér megyei irodalmi és kulturális folyóiratban. Az előadásokat gyakran élénk viták követték, ám azt egyértelműen megállapították a jelenlévők, hogy csak egy magyar irodalomról beszélhetünk.A történelem kénye-kedve következtében persze van, aki Ungváron, Pozsonyban vagy éppen Újvidéken él, alkot, de ez mit sem von le az egység gondolatából. (Sajnos - mivel nem tudjuk fedezni a költségeiket - a Nyugaton élőket nem tudtuk meghívni eddig, de mindkért alkalommal jelen volt András Sándor költő, aki hosszú ideig Amerikában élt és szerkesztette az Árkánum című folyóiratot, s aki előadást is tartott a nyugaton élő írókról. Tavaly előadást tartott Bitó László író is, aki sokáig élt Nem Yorkban.) A tanácskozás légköréről - a magam, talán elfogult véleménye helyett - idézek Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének a kolozsvári Szabadságban megjelent nyilatkozatából: "Azt hiszem ki is kell emelnem, és a hozzászólások is arról szóltak, hogy itt nem a panaszkodás hangja érvényesült, hanem mindenki mondta a maga ismeretei szerint a konkrétumokat. Jó összkép alakult ki, a hangulat is jó volt, a város pedig nagyon megbecsülte a rendezvényt." A határon túlról eddig vendégeink voltak: Balla D. Károly (Ungvár), Bencze Lajos (Lendva), Berniczky Éva (Ungvár), Egyed Emese (Kolozsvár), Ferenczes István (Csíkszereda), Gábor Dénes (Kolozsvár), Gál Sándor (Kassa), Gálfalvi György (Marosvásárhely), Halász Albert (Lendva), Hizsnyai Zoltán (Pozsony), Kántor Lajos (Kolozsvár), Kontra Ferenc (Újvidék), Spielmann Sebestyén Mihály (Marosvásárhely), Szabó Zsolt (Kolozsvár), Szilágyi István (Kolozsvár), Tari István (Óbecse), Toldi Éva (Újvidék), Vári Fábián László (Mezővári). A magyar irodalmárokat nem említem, csak annyit, hogy a bevezető előadásokt Pomogáts Béla irodalomtörténész tartja. A tanácskozás idei témái: Az információs társadalom és a nemzeti identitás. Hozzájárulhat-e a Világháló a határon túli magyar kultúrák (re)integrációjájoz? Internetes irodalom - kisebbségben is? - Konfliktusok és megbékélés. A magyar nemzetiség és az államalkotó ország közösségeinek együttéléséről alkotott kép a kortárs határon túli magyar irodalmakban. Az előadásokra szept. 24 és 26-a között kerül sor, 27-én a résztvevők egy közös kiránduláson vesznek részt. A meghívottak köre majdnem ugyanaz mint korábban, az első témakörbe jelentkeztek új előadók: Andrassew Iván, Beszédes István, Szabó Géza, s remélem még mások is. A hét eseményeinek csak egyik része a - remélem tudományosnak nevezhető - tanácskozás. Másik fő célunk, s talán ez kötődik szorosan a megyei könyvtár szolgáltatásaihoz, a határon túli irodalom népszerűsítése. Vendégeink író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon vesznek részt a megye településein, a székesfehérvári főiskolák is meghívják őket, rendhagyó irodalomórákat szervezünk részükre a középiskolákban és általános iskolákban stb. Mindemellett azt hiszem, hogy a közös együttlét, eszmecsere, a személyes kapcsolatok kialakítása, megerősítése is sokat jelent vendégeink számára. Meglehet a Világhálón is meg tudnánk szervezni a konferenciát, ám erre nálunk sokkal hivatottabb személyek képesek igazán. Pl. Balla D. Károly, aki az első témának az ötletgazdája, s ha úgy tetszik a szervező munkában nekem segítő mentorom. * CAFÉ - ARATÓ-INTERJÚ |