A Centrifugában Katherine Mansfield

Irodalom

   
   "A nők többsége sóbálvánnyá válik, mert visszafordul.#8220; / Katherine Mansfield/
   
   1888-ban született Új Zélandon. Szülei művésznek nevelték. Londonban csellistának tanult, majd 1908-tól végleg ott telepedett le. A zenei pálya helyett az írói mellett döntött. 1920-ban második kötetével vált igazán ismert íróvá. A háború alatt közeli ismeretségbe került D.H. Lawrence-szel és feleségével Friedával, valamint Virginia Woolffal is. 1910-ben megállapított betegsége (tuberkolózis) egyre inkább elhatalmasodott, és Mansfield 35 évesen 1923- januárjában tüdővérzésben halt meg.
   
   Lenyűgöző, modern, érdekfeszítő elbeszélései megjelentek magyarul is, az analizáló, kritikus alkatot rejtő, szenvedélyes-humoros levelezéssel és naplóval együtt. Katherine Mansfield személyes hangú, de kiadásra szánt naplóiból és leveleiből egy meglepően nyitott, önálló, szabad gondolkodású nőt ismerhetünk meg. Egy tragédiáktól, mind két nem iránt érzett szerelmektől, magánytól átitatott rövid életet. Elbeszélései akárha ma íródtak volna.
   
   " olyan körültekintő vagyok, mintha savval írnék#8220;
   "Linda szemöldöke összeszaladt, gyorsan felült nyugágyán, és megragadta mindkét bokáját. Igen ez az igazi és legfőbb sérelme, ez az, amit sehogy sem ért, ez az a kérdés, amelyet újra meg újra feltesz, és hasztalan várja rá a választ. Könnyű mondani, hogy a nő sorsa, hivatása, hogy gyermeket szüljön. De ez nem igaz. Linda a maga részéről eleven cáfolat erreOlyan volt, mintha jéghideg lehelet dermesztette volna meg a lelkelegmélyéig e borzalmas utazások mindegyikén, nem maradt benne melegség, amit adhatott volna nekik.#8220; / részlet: Az öbölben/
   "Ah, ne veszekedjenek - mondta a Progresszív Hölgy édesdeden. - csakugyan regényt íroka Modern Nőről. Mert szerintem most a Nő napja van felkelőbenKönyvem rejtélyes, majdnem jós erejű, hősnőm az igazi progresszív nő jelképe: nem afféle erélyes nőszemély, aki megtagadja nemét, és törékeny szárnyait elrejti a az álférfiasság hazug vértezetében
   Odahajoltam és megérintettem a Progresszív Hölgy kezét.
   - Ugye, milyen szép délután volt? - kérdeztem. - De higgye el, az elmélete a nőről és a szerelemről, az olyan öreg, mint a tempom tornyavagy még annál is öregebb!#8220; részlet: A Progresszív Hölgy/