| Aztán én is egyre kevésbé értem. Nekilátok, és kétségbeesetten keresem az irodalmi és kulturális vonatkozású cikkeket. Ugyanis az volt a projekt, hogy irodalom és kultúra 6 pontban. Egy már megvan. |
2. Itt van, ni, kultúra, érzékenység, tolerancia, a másság abszolút tisztelete. A Fórum ugyanis arról ad hírt, hogy Daniel Barenboim izraeli zongoraművész szeptember 11-én a megszállt palesztin városban, Rámalláhban eljátszotta Beethoven Holdfény-szonátáját. Lássunk tisztán: az argentínai születésű zsidó zongoraművész elment az izraeli hadsereg által megszállt palesztin városba, és míg a világ városaiban az egy évvel ezelőtti terrortámadásra emlékeztek, ő eljátszotta a palesztin fiataloknak a Holdfény-szonátát. Aztán kommentálta a saját példaértékű viselkedését: "s akik nem hajlandók ezt megérteni, azoknak annyi". Kis, trükkös csavar a cikk végén, merthogy Hering (az a név jelöli a szerzőt) ugyanezt találja gondolni az eseményt elhallgató magyarországi hírközlésről. 3. Szédülten olvasom a Híjával találtatott erdélyi magyarok című cikket. A szöveg így kezdődik: "A 2202-es (sic!), részlegesen közzétett népszámlálási adatok az erdélyi magyarság számára nem okoztak különösebb meglepetést" Erről rájuk ismerek, ők tudták, hogy kétszáz év múlva is lesznek. Hát nem nagyszerű ötlet 2002-ben a 2202-es népszámlálásról írni? Kell-e ennél nagyobb fokú optimizmus? Még kerek kétszáz év múlva is lesznek erdélyi magyarok, és nem fognak ezen meglepődni. Mit számít az, hogy leépült az oktatás, hogy a véndiák-találkozókat külföldön rendezik meg, hogy csökkentek a munkakereseti lehetőségek, hogy vezetőikből hiányzik a pozitív példamutatás. Kit érdekel, amikor ők lesznek? És akkor nem is beszéltünk arról, hogy ezek még csak részlegesen közzétett adatok. Lehet, hogy az egész világ egy nagy erdélyi magyarság lesz. |
4. Értékválság van, s ez abból is kitűnik, hogy nem szabad néven nevezni a dolgokat. Az Érzések zűrzavara című írás legalábbis így reagál arra, hogy manapság az egykori orosztanárok angolt tanítanak, cigány helyett romát kell mondani, "a kommunista bankár lett". Már épp elgondolkodnék, hogy jönnek ide a lettek, amikor megérint a cikk súlyos mondanivalója. Gorbacsov 1989. december 1-jei látogatása alkalmából a pápai állam emlékérmet veretett. Ennek közepén egy kereszt, tőle balra a Vatikán címere, jobbra sarló, kalapács és ötágú csillag. A téma sokkal érdekesebb kommentárt igényelne. 5. Az ellentmondások korát élik a Badacsony környékbeli települések. Az történt ugyanis, hogy beözönlöttek az idegenek, felvásárolták az ingatlanokat, és most a kúriákból kihallatszik az "idegen karattyolás". Itt van tehát ez a sok külföldi ingatlantulajdonos, nincsenek viszont turisták, azaz "elmaradt a külföldiek rohama". Mindez pedig azért van, mert ide jönnek a külföldiek, felsrófolják az árakat, aztán meg honfitársaik nem tudják ezt megfizetni, és azért nem jönnek ide turistának. A magyarok szintén kettős szereposztásban lépnek fel: egyrészt vannak az "őslakosok", akik az idegen kézen levő ingatlanokban gondnokok, szolgák és fűnyírók, másrészt meg éhező turisták. A cikkből megtudhatjuk mennyibe kerül pár szelet bundába csomagolt fokhagymás krumpli ital nélkül. Nem mondom meg. 6. Ebben a számban, ha megszakadok, se találok több kulturális vagy irodalmi, vagy annak halvány árnyékával felérő szöveg-töredéket se. Elnézést... |
