Második otthonom volt
a rút Teleki tér.
Gyalog megyek Budáról
nagyanyám angyalához
kék szaloncukorért
kilencszázötvenhatnak
december havában.
Tankok a Széna téren,
ágyúik lőterében
a már szétlőtt házak.
Statáriumhirdető
plakátok oszlopa.
Letartóztatott nevek
s a felkiáltójeles
kivégzendők sora.
Hajóhinták? sírhalmok?
Temető a téren.
Fejfatorzók, virágok,
örökmécs-gyertyalángok?
Lánctalpas lidércek.
Járőröző sirályok?
Vacogó léptekkel
vonulok át a hídon?
Bevallhatatlan titkom
az, hogy felnőtt lettem.
Tizenegy éves felnőtt.
Gyermekként ennyit élt.
Vonulok át Budáról
nagyanyám angyalához?
Földig pernyés az ég.
2003. október 24?27.
