Emlékeztek az óriás rovarra?
hideg futott végig a konyhakerten,
ahogy repült a nyári alkonyatban,
mintha valahol valamit keresne,
bukdosva függött zuhanása szálán,
s egyszerre észrevettem szörnyű mását
magam előtt, a lábam hüvelykujja
kisebb volt nála, majdnem rátapostam,
mint csápos műszer, felém fordította
mellvértjét a kiálló állkapoccsal,
úgy tűnt, a feje lett az ásólába,
potroha gyűrűs hosszát szikkadt nyálka
püffesztette, miközben iszonyodtam,
cirpelt, s a földbe követte a párja,
egy fantasztikus nász tanúja voltam,
bár nem értettem, milyen furcsa lázba
estek azok a föld alatti szörnyek,
csak citerájuk szólt, utána csönd lett.
